Erős forint, gyenge export: szorul a hurok a magyar borászatokon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLátványosan emelkedett a belföldön értékesített magyar bor ára 2026 első öt hónapjában, miközben a kivitel mennyisége és értéke is visszaesett. A piac kettészakadása különösen érzékenyen érintheti azokat a borászatokat, amelyek a lédig exportból élnek, ugyanakkor a tokaji fehérborok külföldi árának növekedése kedvező kivételt jelent – derül ki Agrárközgazdasági Intézet friss jelentéséből.
Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a belföldön termelt és itthon értékesített, földrajzi jelzés nélküli, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési átlagára csaknem 22 százalékkal, hektoliterenként mintegy 41 ezer forintra emelkedett 2026 januárja és májusa között az előző év azonos időszakához képest.
A hazai piacon elsősorban a fehérborok drágultak. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező fehérborok feldolgozói értékesítési ára 35 százalékkal, 42,9 ezer forintra ugrott hektoliterenként. Ezzel szemben a vörös- és rozéborok ára lényegében stagnált: átlagosan 36 ezer forintot kértek értük hektoliterenként.
Magyar bor: itthon drágulás, külföldön árcsökkenés
Egészen más kép látszik a külpiacokon. A belföldön termelt, de külföldön értékesített, földrajzi jelzés nélküli és földrajzi jelzéssel ellátott borok átlagára 2 százalékkal, 33,6 ezer forintra csökkent hektoliterenként.
A fehérborok exportára közel 4 százalékkal, 28,9 ezer forintra mérséklődött, míg a vörös- és rozéborok hektoliterenkénti ára 5 százalékkal, 28,6 ezer forintra esett vissza. Ez arra utal, hogy a magyar borászatok a külföldi piacokon továbbra is jelentős árversennyel szembesülnek.
A magasabb kategóriákban is vegyesen alakult a piac. Az egri vörös- és rozéborok belföldi átlagára mintegy 4 százalékkal, 63,7 ezer forintra csökkent. Az exportpiacon értékesített egri vörös- és rozéborok ára szintén lefelé mozdult: hektoliterenként közel 64,4 ezer forintot értek el, ami 6 százalékos éves visszaesés.
Tokaj azonban kivételt jelentett. A külföldön értékesített tokaji fehérborok átlagára 7 százalékkal, hektoliterenként 95,5 ezer forintra emelkedett. Ez azt mutatja, hogy az erős eredetvédelemmel és jól azonosítható prémiumpozícióval rendelkező magyar borok egy része kedvezőtlen exportkörnyezetben is képes javítani az árérvényesítő képességén.
Nagyot esett a borexport
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege továbbra is pozitív volt 2026 januárja és áprilisa között, ám mind mennyiségben, mind értékben romlott az előző évhez képest. A borexport volumene csaknem 19 százalékkal, 324,2 ezer hektoliterre csökkent, miközben értéke közel 17 százalékkal, 13,4 milliárd forintra esett. A visszaesés főként a lédig borok piacát érintette:
- ezek adták a kivitel 59 százalékát,
- de exportjuk mintegy 27 százalékkal, 191,6 ezer hektoliterre zuhant.
A mostani, 2026 eleji exportár-csökkenés különösen azért figyelemre méltó, mert 2024–2025-ben még inkább exportbővülés és fokozatos minőségi elmozdulás jellemezte a magyar borpiacot.
A magyar kivitelben továbbra is a fehérborok dominálnak: a nemzetközi piacra szállított borok csaknem 73 százaléka ebbe a kategóriába tartozott az év első négy hónapjában.
A palackos boroknál már kedvezőbb a kép. Kiszállított mennyiségük 2 százalékkal, 132,6 ezer hektoliterre nőtt, ugyanakkor az exportértékük 8 százalékkal, 7,7 milliárd forintra csökkent. Vagyis több palackos bor került külföldre, de alacsonyabb átlagáron. Az exportárak forintban mért csökkenésében az erősödő hazai fizetőeszköz is szerepet játszhatott: ha a borászatok euróban változatlan áron értékesítettek, az alacsonyabb euró-forint árfolyam automatikusan kisebb forintbevételt eredményezett. Az árfolyamhatás azonban önmagában nem magyarázza a visszaesést, hiszen az exportvolumen is jelentősen csökkent.
Egyre több bort importálunk
Miközben a kivitel gyengült, a borimport bővült. Magyarország 2026 januárja és áprilisa között mintegy 18 ezer hektoliter bort importált, ami 19 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A behozatal szinte teljes egészében palackos kiszerelésű borból állt.
Az importborok értéke a palackos és lédig tételekkel együtt 11 százalékkal, 1,6 milliárd forintra emelkedett. A piac tehát egyszerre mutatja a hazai borok belföldi drágulását, a külpiaci értékesítés gyengülését és az import térnyerését.
Van, de nehezen járható az út a borászatok számára a cégszerű értékelés felé
Már ma is sok eladó borászattal lehet találkozni a hirdetésekben, a szőlő aranyszínű sárgasága azonban könnyen olyan utolsó lökéssé válhat, amely miatt borászatok tömege kerül a piacra. Az okok sokrétűek: az alkoholfogyasztási szokások a borászatok ellen szólnak, a 2000-es évek pályázati pénzesője eltérítette a tulajdonosokat a cégszerű működéstől, és átokként ül rajtuk a tulajdonosok kiöregedése is. A teljes cikk itt olvasható.
