BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még féken tartja az árakat az erős forint, de sötét felhők érkezhetnek a Hormuzi-szoros felől – súlyos kockázatokra figyelmeztetnek az elemzők

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az erős forint, a védett üzemanyagárak, valamint az árkorlátozó intézkedések továbbra is féken tartják a pénzromlást a lapunk által megkérdezett elemzők szerint. A jelenlegi kedvező kép mögött ugyanakkor egyre több olyan kockázat húzódik meg, amely a következő hónapokban ismét gyorsuló inflációhoz vezethet.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közli a májusi inflációs adatot, a Világgazdaság által megkérdezett elemzők azonban egyelőre nem számítanak érdemi meglepetésre.

infláció
A mostani, 2 százalék körüli inflációs környezet inkább átmeneti állapot lehet, mintsem tartós új egyensúly / Fotó: Shutterstock

A szakértők 2,1 és 2,4 százalék közötti éves inflációt várnak májusra. A konszenzus 2,26 százalék, míg a maginfláció esetében 2,14 százalékos átlagos várakozás rajzolódik ki. Havi alapon az árak átlagosan 0,34 százalékkal emelkedhettek. Az idei év egészére az elemzők átlagosan 3 százalékos inflációt várnak, ugyanakkor a jövő évre már jóval magasabb, átlagosan 4 százalék körüli pénzromlással számolnak. A legtöbb elemző szerint a jelenlegi alacsony inflációs környezetet jelentős részben átmeneti tényezők alakítják.

Az előretekintő infláció továbbra is magas

A pénzromlás továbbra is szelíd maradhat, bár a Bajnokok Ligája budapesti döntőjéhez kapcsolódó ideiglenes áremelések okozhatnak kisebb kilengéseket egyes szolgáltatásoknál – válaszolta lapunknak Ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza 2,1 százalékos májusi inflációra és 2 százalékos maginflációra számít. A szakértő szerint az üzemanyagokra vonatkozó védett árak várhatóan szeptemberig fennmaradhatnak, ami jelentős támaszt ad az alacsony inflációnak. 

Emiatt az idei éves átlagos infláció akár 3 százalék alatt maradhat.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kedvező adatok mögött már látszanak a későbbi inflációs nyomás jelei. A szolgáltatásoknál és az iparcikkeket árusító üzleteknél egyre szélesebb körben készülnek áremelésekre, miközben a vegyipari termelői árak emelkedése és az aszály hatása is megjelenhet a fogyasztói árakban.

Az energiaárak hatása még csak később érkezhet meg

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Gazdaságelemzési Központjának vezető elemzője 2,4 százalékos inflációt és 2,1 százalékos maginflációt vár májusra. Az elemző szerint az erős forint továbbra is érdemben fékezi az árak emelkedését:

  • a ruházkodási termékeknél,
  • az élelmiszereknél
  • és a tartós fogyasztási cikkeknél

már az előző hónapokban is látszott az árfolyam kedvező hatása, amely májusban is fennmaradhatott.

Molnár ugyanakkor kockázatként említette az ipari termelői árak emelkedését, amely a következő hónapokban fokozatosan megjelenhet a fogyasztói árakban is. Emellett az iráni konfliktus alakulása is jelentős bizonytalansági tényező.

Várakozása szerint az infláció fokozatosan gyorsulhat a következő hónapokban, de év végéig még 5 százalék alatt maradhat. A jegybanki inflációs cél tartós elérését ugyanakkor csak 2027 második felére tartja reálisnak.

A májusi adat akár kamatvágást is indokolhat

A forint erősödése a fogyasztói kosár jelentős részében érezteti hatását – emelte ki a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szintén 2,1 százalékos éves inflációt vár. Miközben a globális élelmiszerárak emelkednek, a hazai árfolyamhatás ezt sok esetben ellensúlyozza. A tartós fogyasztási cikkeknél ugyancsak az importárak mérséklődése segíti az infláció visszafogását. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy

a labdarúgó-világbajnokság közeledtével a televíziók és egyéb elektronikai termékek piacán hagyományosan erős akciók jelennek meg, amelyek szintén mérséklik az árszínvonal emelkedését.

Virovácz szerint a második fél évben azonban már gyorsulhat az infláció. A vállalati energiaköltségek emelkedése, a telekommunikációs és pénzügyi szektorban bejelentett áremelések, valamint a kínálati problémák fokozatosan jelenhetnek meg a fogyasztói árakban.

A szakértő úgy látja, hogy a májusi inflációs adat kifejezetten kedvező lehet a Magyar Nemzeti Bank számára, és akár újabb kamatcsökkentés előtt is megnyithatja az utat.

Regős Gábor: az év végére ismét 5 százalék közelébe emelkedhet az infláció

A pénzromlás továbbra is a jegybanki cél alatt maradhat, ugyanakkor az iráni konfliktus miatt kialakult energiaár-emelkedés komoly kockázatot jelent – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki 2,4 százalékos inflációval számol.

A szakértő szerint az olaj és a földgáz drágulása jelenleg még csak korlátozottan jelenik meg a fogyasztói árakban. A lakossági energiaárak nem változnak, az üzemanyagárakat pedig továbbra is védi a kormányzati intézkedés. A másodkörös hatások azonban fokozatosan megjelenhetnek a gazdaságban.

A műtrágya drágulása, az importált infláció erősödése, valamint a szolgáltatások esetleges nyári áremelései is felfelé mutató kockázatot jelentenek.

A jelenlegi alacsony infláció ellenére az év végére ismét 5 százalék körüli pénzromlás sem zárható ki, amennyiben az energiaárak tartósan magas szinten maradnak.

A szezonális hatások dominálhatták a májusi adatot

Májusban elsősorban a szezonális hatások befolyásolhatták az árak alakulását – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki 2,3 százalékos inflációt vár. Az élelmiszereknél ilyenkor jellemzően megjelennek a primőr termékek, amelyek átmenetileg emelik az árszínvonalat.

Ettől eltekintve azonban Palócz Éva az előző hónapokhoz hasonló, nyugodt inflációs környezetet valószínűsít.

Egyelőre alacsony az infláció, de nőnek a kockázatok

Az elemzők között széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy a májusi infláció továbbra is rendkívül alacsony maradhat nemzetközi összevetésben is. Az erős forint, az árrésstop fennmaradása és a védett üzemanyagárak egyelőre hatékonyan fékezik a pénzromlást.

A következő hónapokkal kapcsolatban azonban már jóval óvatosabbak a szakértők:

  • az energiaárak emelkedése,
  • az iráni konfliktus elhúzódása,
  • az aszály,
  • a szolgáltatások várható áremelései
  • és az esetleges árszabályozási változások

egyaránt felfelé mutató kockázatot jelentenek. A legtöbb elemző szerint ezért a mostani, 2 százalék körüli inflációs környezet inkább átmeneti állapot lehet, mintsem tartós új egyensúly.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.