Hatalmas bejelentést tett Kapitány István: energetikai pályázatokat hirdet a kormány uniós pénzből, még júniusban megnyílnak – ők jelentkezhetnek az 500 milliárd forintra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúniusban megnyílnak azok az energetikai uniós pályázatok, amelyek összesen mintegy 500 milliárd forintnyi fejlesztési forrást mozgatnak meg a magyar villamosenergia-rendszer korszerűsítése érdekében – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A programok célja az áramhálózat fejlesztése és az okosmérők szélesebb körű telepítése, amelyek hosszabb távon a megújuló energiatermelés bővítését és az energiaellátás biztonságának erősítését szolgálhatják.
A bejelentés szerint a források annak a megállapodásnak a részei, amelynek eredményeként Magyarország összesen 16,4 milliárd eurónyi (mintegy 6550 milliárd forint) uniós támogatás felhasználásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal. Ebből hozzávetőleg 1,5 milliárd euró, vagyis közel 600 milliárd forint jut a villamosenergia-rendszer fejlesztésére.
A most induló pályázatokra elsősorban az áramhálózati elosztók és az átviteli rendszerirányítók jelentkezhetnek.
A támogatott beruházásoknak egységesen 2030 végéig kell megvalósulniuk.
A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű megújuló energiát tudjon befogadni a magyar villamosenergia-rendszer. A tervek szerint a beruházások több mint 4800 megawatt új tiszta energiatermelő kapacitás hálózatra kapcsolását készíthetik elő, miközben évente akár 1000 megawattal nőhet a hazai megújuló energiatermelő kapacitás.
A másik kiemelt terület az okosmérők telepítése lesz. Ezek az eszközök lehetővé teszik a háztartások és a vállalkozások számára, hogy pontosabban kövessék energiafelhasználásukat, és hatékonyabban alkalmazkodjanak a fogyasztási igényekhez. Az intelligens mérési rendszerek egyben a hálózat működését is rugalmasabbá teszik.
A villamosenergia-rendszer fejlesztése az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált, mivel a naperőművek és más megújuló energiaforrások gyors terjedése egyre nagyobb terhelést helyez a hálózatra. A termelési kapacitások bővítése önmagában nem elegendő, ha az előállított energiát a rendszer nem képes biztonságosan befogadni és továbbítani.
Kapitány István szerint a korszerűbb és rugalmasabban működő hálózat hozzájárulhat az energiaellátás biztonságának növeléséhez,
miközben több tiszta energia bevonásával mérséklődhetnek a vállalkozások energiaköltségei is. Ez különösen fontos lehet a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából, hiszen az energiaárak továbbra is meghatározó tényezőnek számítanak az ipari és termelő vállalatok működésében.
A források felhasználására ugyanakkor szoros határidők vonatkoznak. A Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó támogatások lehívásának határideje augusztus végén lejár, ezért a pályázatok kiírását és a beruházások előkészítését gyors ütemben kell végrehajtani ahhoz, hogy a rendelkezésre álló uniós pénzek valóban fejlesztésekben és új energetikai beruházásokban jelenjenek meg Magyarországon.
Sok kérdés van még az uniós pénzek körül
Ugyanakkor a bejelentett megállapodás egyelőre korántsem jelenti azt, hogy az uniós források megnyitása eldőlt volna. Az Európai Parlament Költségvetési és Költségvetési Ellenőrző Bizottsága július 14-én közös meghallgatást tart az ügyben, mert a képviselők részletes magyarázatot várnak az Európai Bizottságtól a Magyarországnak szánt, akár 16 milliárd eurós támogatási csomag feltételeiről. Több EP-képviselő is azt szeretné tisztázni, hogy Budapest milyen vállalásokat tett, illetve változtak-e az eddig elvárt jogállamisági és reformkövetelmények.
A folyamat ráadásul még formálisan sem tart ott, hogy a pénzek felszabadításáról döntés szülessen, mivel Magyarország a felülvizsgált helyreállítási tervet a bizottság tájékoztatása szerint még nem nyújtotta be hivatalosan. Brüsszel ugyan arra számít, hogy ez rövid időn belül megtörténik, de a tervet még az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A vitát tovább élesíti, hogy közben zajlik az a jogi eljárás is, amely a 2023-ban Magyarország számára felszabadított tízmilliárd euró jogszerűségét vizsgálja, és amelyben az uniós bíróság főtanácsnoka már a bizottsági döntés megsemmisítését javasolta.
