Kedvezően alakulnak a gazdasági mutatók, de az MNB-t nem tévesztik meg – fontos részletet árult el az euróbevezetésről a jegybank alelnöke
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarországi infláció és a kockázati prémiumok csökkenése valószínűleg mérsékelte azt a kamatszintet, amely az árstabilitás fenntartásához szükséges, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) óvatosan kell eljárnia a hosszú lejáratú hozamok és az energiaárak volatilitása miatt – nyilatkozta a Reutersnek a monetáris politika egyik vezető döntéshozója.
A jegybank múlt hónapban először tárgyalt kamatcsökkentés lehetőségéről azóta, hogy februárban 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot, amely korábban az Európai Unió legmagasabbja volt. A lépést az tette lehetővé, hogy az infláció az év elején a 3 százalékos cél alá csökkent.
Az iráni háború és a globális piacokon tapasztalható volatilitás azonban óvatosságra inti a döntéshozókat, annak ellenére, hogy az április 12-i választásokat követően a nagyot erősödő forint potenciálisan dezinflációs hatást gyakorolhat a gazdaságra.
A fogyasztói árak 2026 első négy hónapjában 1,8 százalékkal emelkedtek, szemben a MNB márciusi előrejelzésével, amely az egész évre átlagosan 3,8 százalékos inflációval számolt. A Reuters által megkérdezett közgazdászok májusra 2,3 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami szintén a cél alatt van.
Kedvezően alakulnak az adatok, de nehéz kamatciklusról beszélni
„Nyilvánvalóan a vártnál kedvezőbb inflációs adatokkal rendelkezünk jelenleg. Emellett a kockázati prémiumok is javultak. Ennek eredményeként az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához szükséges kamatszint potenciálisan alacsonyabb lehet” – mondta pénteki interjújában Kurali Zoltán, az MNB monetáris politikáért és a pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, aki a májusi ülésen a kamatok változatlanul hagyását javasló szakértői előterjesztést támogatta, miközben egy döntéshozó kamatcsökkentést indítványozott.
Szerinte az óvatosságot indokolja az is, hogy olyan nagy jegybankok, mint az Európai Központi Bank, a Bank of Japan vagy a Federal Reserve esetleg kamatemelésre kényszerülhetnek.
A Reuters múlt havi felmérése szerint a közgazdászok arra számítanak, hogy a jegybank 2027 végéig összesen 125 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A következő kamatdöntő ülésre június 23-án kerül sor.
Kurali szerint a júniusi döntés a beérkező adatoktól, az új inflációs előrejelzéstől, a nemzetközi bizonytalanságtól, a piaci volatilitástól, valamint a hazai piacokon végbemenő kockázatiprémium-változástól függ majd.
„Az adatokat figyeljük, és ha azok ezt indokolják, természetesen meghozzuk azt a döntést, amely biztosítja az inflációs cél elérését és fenntartását” – mondta, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az infláció az év végére ismét emelkedhet.
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges kamatlépés egyszeri intézkedés lenne-e vagy egy lazítási ciklus kezdete, Kurali úgy válaszolt, hogy a jelenlegi piaci környezetben nehéz kamatciklusokról beszélni, elsősorban a nemzetközi események miatt.
Az MNB felülvizsgálja az inflációs célt
Kurali arról is beszélt, hogy a jegybank a nyár folyamán rendszeres felülvizsgálatot indít a középtávú, 3 százalékos inflációs cél kapcsán, összhangban az új kormány azon törekvésével, hogy Magyarország 2030-ig teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. A felülvizsgálat arra vonatkozik majd, hogy milyen hatással járna egy alacsonyabb, az euróövezeti szinthez közelebb álló inflációs cél, illetve milyen stratégia és ütemezés mellett lehetne azt megvalósítani. Az esetleges módosítás egy vagy két lépésben is végrehajtható lenne.
„Arra számítunk, hogy őszre az elemzés teljes egészében elkészül és megvitatásra kerül” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány várhatóan idén még nem kezdi meg hivatalosan az euró bevezetésének folyamatát.
