Még mindig luxus egyedül lakni: Budapesten a fizetés közel fele megy albérletre
A helyzet a korábbi évekhez képest javult, a mediánlakbérek még mindig jelentős tételt jelentenek a nettó fizetésekhez mérve – írta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A cég friss elemzése a kiadó társasházi lakások mediándíját vetette össze a márciusi, kedvezmények nélküli becsült nettó átlagbérekkel. A budapesti albérletpiacon a 40–60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja jelenleg a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százalékát viszi el – írta a szakember.
Kiemelte: a korábbi években 44–50 százalék volt ez az arány, ami viszont nem jelenti azt, hogy a bérlők sokkal olcsóbbnak tartanák az albérleteket. Sőt, még mindig tetemes kiadást jelentenek különösen a fővárosban, hiszen a bérleti díjakon felül
- a rezsikiadások
- és a közös költség
jelentős része is a bérlőt terheli. A megfizethetőbb albérletpiachoz arra lenne szükség, hogy hosszú távon tartósan gyorsabban nőjenek a nettó bérek, mint a bérleti díjak. Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra, ami egyben azt is jelenti, hogy egy fizetésből fenntartani egy albérletet még sok helyen nagy kihívás. Hozzátette: az elmúlt egy-két évben az albérletpiac keresleti és kínálati oldalán is jelentős átalakulás történt, amely inkább a bérlőknek kedvezett, mint a bérbeadóknak.
Jelentős különbségek Budapesten
Budapesten a 40–60 négyzetméteres kiadó társasházi lakások medián bérleti díja 260 ezer forint, ami a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százalékának felel meg. A kerületek között ugyanakkor nagy eltérések vannak.
A legdrágább az V. kerület, ahol a 310 ezer forintos mediánlakbér a budapesti nettó bér 49 százalékát teszi ki. Az I. és II. kerületben egyaránt 46 százalék ez az arány, míg a VI. kerületben 44 százalék.
A középmezőnyben a III., VII., VIII. és IX. kerület található 41 százalékos aránnyal A legkedvezőbb a helyzet a XX. és XXIII. kerületben, ahol a medián bérleti díj a nettó bér 33 százalékát viszi el.
Vidéken sem feltétlenül könnyebb olcsó albérletet találni
A vármegyeszékhelyek között Debrecen és Nyíregyháza a legdrágábbak közé tartozik: mindkét városban 44 százalékos a medián bérleti díj és a becsült nettó bér aránya.
Debrecenben a 200 ezer forintos medián lakbér 450 023 forintos becsült nettó bérhez viszonyul, míg Nyíregyházán a 170 ezer forintos bérleti díj áll szemben 385 824 forintos nettó keresettel.
Szegeden 41 százalékos az arány, Pécsen, Salgótarjánban és Veszprémben pedig egyaránt 40 százalék. A legalacsonyabb érték Békéscsabán látható, ahol a 105 ezer forintos medián bérleti díj a 381 781 forintos nettó bér 28 százalékát teszi ki.
Szekszárdon 29 százalék, Miskolcon 32 százalék, Egerben 33 százalék az arány.
Az elemzésben becsült bérekkel számoltak, mivel a hivatalos statisztikák a kedvezményekkel növelt nettó átlagbéreket tartalmazzák, miközben a bérlők jelentős része nem jogosult ezekre.
A kínálat szerkezete is torzít
A megfizethetőség szempontjából nemcsak az árak, hanem a kínálat összetétele is kulcsfontosságú. Budapesten a 30–39 és 40–49 négyzetméteres lakások adják a kínálat jelentős részét, az előbbiek aránya 21, az utóbbiaké 22 százalék.
Az 50–59 négyzetméteres lakások részesedése 17 százalék, míg a 60–69 négyzetmétereseké 10 százalék.
Több kerületben különösen magas a kisebb lakások aránya: a 40 négyzetméternél kisebb lakások a X. kerületben 33 százalékot, a IV. és XV. kerületben 31-31 százalékot képviselnek.
A 40 négyzetméter körüli lakások a XIII. és XX. kerületben 32 százalékot, a XXI. kerületben 28 százalékot, a XIX. kerületben 27 százalékot tesznek ki.
Balogh László szerint ez torzíthatja a képet: előfordulhat, hogy a 40–60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja magasabb, mint a teljes kínálat középértéke, mivel a kisebb lakások nagy arányban vannak jelen, és lefelé húzzák az átlagot.
Erre azért kell felhívnunk a figyelmet, mert hiába van kellő számú kiadó lakás a piacon, ha ezeknek az élhetősége korlátozott, például a kis alapterületük miatt
– mutat rá a szakértő.
Bérlakásprogramok nélkül nehéz lesz érdemben javítani
Az Ingatlan.com szakértője szerint ezért különösen fontos lehet az állami bérlakásprogramok szerepe, például Rákosrendezőn, Debrecenben vagy Győrben, ahol az átlagos bérleti díjak elérik vagy meghaladják a 200 ezer forintot.
A kínálat bővítése visszafoghatja a bérleti díjak emelkedését, ugyanakkor nem elegendő csak azt vizsgálni, hogy a lakbér egy átlagos fizetés mekkora részét viszi el. Legalább ennyire fontos, hogy elegendő, megfelelő méretű és hosszabb távon is élhető lakás álljon rendelkezésre – különösen azok számára, akik nem egyedül bérelnének, vagy tartós megoldást keresnek.
