Magyar Péter nagyot mondott: a gabonatermesztés jövője múlik a génszerkesztésen, ami szerinte nem GMO
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHirtelen új megvilágításba helyezte a génszerkesztés kérdését Magyar Péter miniszterelnök tegnap a kormányszóvívői tájékoztatón. A Telex kérdésére válaszólva elmondta: a tudományos állásfoglalás az új genomikai technikákkal kapcsolaban az, hogy azok nem minősülnek GMO-nak.
Mint mondta, nem véltetlen, hogy megvolt a többség az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben. Olyan pártok, országok is támogatták, amelyek alapvetően ellenzik a GMO használatát. Az egyik saját génállományát használja fel, a másik, a hagyományos GMO, amit a kormány is ellenez, az adott szervezettől idegen géneket használ - tette hozzá.
A miniszterelnök szerint ezért, ez a döntés nem megy szembe az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességi elvárással. Mint fogalmazott:
Ha azt szeretnék, hogy a következő tíz évben legyen Magyarországon gabonatermesztés, akkor ezt támogatni kell.
A miniszterelnöki válaszra a közösségi oldalán reagáló Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője rávilágított: a megszavazott jogszabály teret enged a génszerkesztett növényeknek, és a tagállamok nem vezethetnek be ezzel szemben korlátozást. Itt fontos megjegyezni, hogy a tagállamok a GMO-irányelv 2015-ös módosítása alapján maguk dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön, vagy sem. Ezt a jogot veszíthetik el.
GMO vagy nem GMO?
Véleménye szerint, a miniszterelnök téved, mert a génszerkesztés is génmódosítás, hiszen ezzel az eljárással egy adott szervezet, növény genetikai állományát célzottan, emberi beavatkozással, tehát mesterségesen megváltoztatják. Ezt maga a génszerkesztésről szóló jogszabály erősíti meg: a génszerkesztés a jogszabály definíciója szerint célzott helyeken („at targeted locations”) lehetővé teszi az élő szervezetek génállományának megváltoztatását.
Azt, hogy a génszerkesztés génmódosítás, az Európai Bíróság egyik korábbi ítélete is kimondja. Az Európai Bíróság (EUB) 2018-as történelmi ítéletében kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárásokkal (például CRISPR) létrehozott növények és szervezetek is genetikailag módosított szervezeteknek (GMO) minősülnek. Emiatt azokra a szigorú uniós engedélyezési és nyomon követési szabályok vonatkoznak.
Tehát nem csak biológiai, hanem jogi alapon is alátámasztható tényről van szó - mutatott rá Dömötör Csaba. Meglátása szerint, az új génszerkesztéses jogszabályt minden valószínűség szerint az ipari lobbi erőltette át. Az történik, hogy a génmódosított növények egy részét kiveszik az eddigi GMO-szabályozás szigorú hatálya alól. Épp azzal az érveléssel teszik, mint Magyar Péter, mondván, ez már nem is olyan GMO - közölte a képviselő. Ráadásul – tette hozzá –, az ilyen eljárással készített élelmiszereket nem is kell majd jelölni a boltok polcain, így az állampolgárok nem is tudnak majd arról, hogy génszerkeszett növényt és élelmiszert fogyasztanak.
Dömötör Csaba szerint, hogy melyik génmódosított növény esik ez alá a teljesen liberalizált szabályozás alá, és melyikre vonatkozik továbbra szigorú szabályozás, hasraütés-szerű szabályok döntik el. Az egyik ilyen kritérium például, hogy az újonnan beillesztett „géndarabkák” száma nem haladhatja meg a 20-at. További súlyos problémaként említette, hogy a nemzetközi vetőmaggyártó óriásvállalatok szabadalmi jogokkal monopolizálhatják a génszerkesztett vetőmagokat. Ennek megfelelően az a gazda, aki tudtán kívül, véletlenül használ fel génszerkesztett vetőmagot, súlyos büntetésekre számíthat.
Emlékezetes, hogy az új szabályozást a Tisza képviselői megszavazták Strasbourgban, Bón Szabolcs agárminiszter pedig pár nappal később, a Parlamentben azt mondta, az Alaptörvénynek megfelelően lépnek fel a GMO-technológiák ellen.
Tiltakoznak a természetvédelmi szervezetek
Éles politikai vitát robbantott ki az új GMO-k uniós szabályozásáról szóló EP-szavazás. A GMO-mentes magyar mezőgazdaság védelmét sürgető természetvédelmi szervezetek szerint a Tisza Párt képviselői rossz oldalra álltak, a kormánynak pedig most azonnal lépnie kell. Megütközéssel fogadták a magyarországi természetvédelmi szövetségek, hogy a Tisza párt európai parlamenti képviselői tegnap szavazatukkal segítették az új GMO-k szabályozása lazítását. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége korábbi közös közleménye szerint a kormánynak most egyértelművé kellett volna tennie, hogy Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, és kész az Európai Unió Bíróságához fordulni az új GMO-k deregulációja ellen. Magyar Péter miniszterelnök legújabb nyilatozata alapján erre most már nem sok esély látszik.
Az Európai Parlament az alábbi állásfoglalást tette közzé a szavazás után
Az EU szabályokat fogadott el a haszonnövények genetikai anyagát megváltoztató génszerkesztésről, azaz az „új génkezelési technikákról” (NGT-k). A génszerkesztés jellege és a módosítások száma szerint különbséget tesz a növények két csoportja között. A hagyományos nemesítési technikákkal előállítható növényekkel egyenértékű génszerkesztett növények más elbírálás alá esnek majd, a többire viszont ugyanazokat a szigorú szabályokat kell alkalmazni, mint a géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO-kra).
Az új jogszabályt az Európai Parlament 2026. június 17-én fogadta el, és 2028 közepétől kell alkalmazni.
Mik azok a GMO-k?
Géntechnológiával módosított szervezetről (GMO) akkor beszélünk, amikor egy szervezet genetikai anyagát modern biotechnológiai eljárások alkalmazásával oly módon változtatják meg, amely hagyományos nemesítési módszerekkel, természetes úton nem lehetséges.
Az efféle módszerekkel javítani lehet a meglévő tulajdonságokat, de újakat is ki lehet alakítani, például egy növényt ellenállóbbá lehet tenni rovarkártevőkkel vagy gyomirtó szerekkel szemben.
A mezőgazdasági termelők hagyományos technikák, például szelekció és keresztezés útján évezredek óta módosítják a növények genetikáját. Így jöttek létre a vadon élő fajokból fokozatosan a ma ismert és termesztett növénykultúrák.
A GMO-k be vannak tiltva az EU-ban?
A GMO-k nincsenek betiltva az EU-ban, de 2001 óta a világon a legszigorúbb szabályok vonatkoznak az engedélyeztetésükre. Az egyes uniós országok saját hatáskörben meg is tilthatják, hogy területükön géntechnológiával módosított növényeket termesszenek.
Bár az EU több GMO importját is engedélyezi, saját területén jelenleg egyetlen géntechnológiával módosított növényt szabad termeszteni. Ez pedig a MON810, egy főként Spanyolországban termesztett, rovarokkal szemben ellenálló kukoricafajta, amelyet elsősorban állati takarmányozásra használnak.
GMO-kat termeszteni és importálni egyaránt csak akkor lehetséges, ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által eseti alapon végzett tudományos kockázatértékelés alapján megfelelőnek minősülnek. Szigorú szabályok vonatkoznak továbbá az ilyen termények címkézésére és nyomonkövethetőségére is.
Új génkezelési technikák kontra génmódosítás
A biotechnológia fejlődésével számos új génszerkesztési módszer jelent meg, melyeket együttesen új génkezelési technikáknak (NGT-knek) nevezünk. A génmódosítás és a génkezelés (NGT) között az az alapvető különbség, hogy az első esetben legtöbbször egy másik fajból származó gént ültetnek a növénybe, míg az utóbbinál a növény saját DNS-ének célzott szerkesztése történik.
A GMO-k olyan örökítőanyagot tartalmaznak, amely a természetben vagy hagyományos nemesítéssel nem jöhetett volna létre, az NGT-növények viszont akár hagyományos módon is előállhattak volna, igaz, jóval lassabban.
Hogyan szabályozza az EU az új génkezelési technikákat?
Az új uniós szabályozás a növényeket – az eddigi gyakorlattól eltérve – nem az előállításuk módja, hanem a módosítás utáni genetikai jellemzőik alapján osztályozza. Az NGT-vel módosított növényeket két kategóriába sorolja, amelyekre különböző jogi előírások vonatkoznak.
- 1. kategóriájú NGT-növények – Ebbe a kategóriába azok a növények tartoznak, amelyek esetében a génszerkesztés hagyományos nemesítéssel is történhetett volna. A módosítások jellege és korlátozott száma miatt jogi szempontból a hagyományos növényekkel egyenértékűek. A gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség és a rovarölő anyagok előállítására való alkalmasság céljából génszerkesztett növények nem tekinthetők 1. kategóriájú NGT-növénynek.
- 2. kategóriájú NGT-növények – Ebbe a kategóriába a nagyobb mértékű vagy összetettebb genetikai módosításokon átesett növények tartoznak. Ezekre ugyanazok a szigorú szabályok alkalmazandók, mint a GMO-kra. Ennek megfelelően tehát esetükben kötelező a kockázatértékelés, az engedélyeztetés, a címkézés és a nyomonkövethetőség, az egyes tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy saját területükön nem engedélyezik a termesztésüket.
Az ökológiai termelésben sem az 1., sem a 2. kategóriájú NGT-növények nem engedélyezettek.
Mennyire biztonságosak az NGT-növények?
Az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, valamint számos jelentős tudományos testület – köztük nemzeti tudományos akadémiák Európa-szerte – arra a következtetésre jutottak, hogy az NGT-1 kritériumoknak megfelelő növények nem jelentenek a hagyományos nemesítésnél nagyobb kockázatot.
Az esetleges nem kívánt mezőgazdasági és ökológiai következményekre való tekintettel az Európai Parlament azt kérte, hogy az új szabályok zárják ki az 1. kategóriából a gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség és a rovarölő anyagok előállítására való alkalmasság céljából génszerkesztett növényeket.
A 2. kategóriára pedig, ahova a komolyabb módosításon átesett növények tartoznak, kötelező lesz alkalmazni a GMO-k teljes engedélyezési rendszerét, mivel esetükben nem lehet olyan egyértelműen felmérni a biztonsági kockázatokat. Emellett ezekre a növényekre továbbra is kötelező lesz a teljes nyomonkövethetőség és a címkézés, és az uniós országok a GMO-kra vonatkozó jelenlegi szabályokkal összhangban akkor is korlátozhatják vagy megtilthatják termesztésüket, ha azt az Európai Unió egyébként engedélyezte.
Mi hasznát látják az NGT-nek a termelők és a fogyasztók?
Az európai termelők az új génkezelési technikák révén könnyebben hozzájuthatnak az éghajlat viszontagságainak és a kártevőknek jobban ellenálló, magasabb terméshozamot biztosító, vagy kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igénylő növényfajtákhoz. Ez csökkenti importfüggőségüket és javítja versenyképességüket.
Az uniós fogyasztók pedig egy fenntarthatóbb és ellenállóbb élelmezési rendszert kapnak, mert az NGT-k révén a termékek egészségesebbek és tartósabbak lesznek, így csökken az élelmiszer-pazarlás és az étkezésenkénti környezeti teher.
Miért fogadta el a Parlament az NGT-szabályok módosítását?
A szabályok módosítása nélkül valamennyi NGT-vel szerkesztett növény a meglévő GMO-szabályok hatálya alá került volna, amelyek még az új génszerkesztési technikák kifejlesztése előtt születtek.
Vagyis minden olyan növényi génszerkesztésre, amely egyetlen DNS-betű cseréjével jár (ami a természetben rendszeresen spontán is előfordul), ugyanazok az engedélyeztetési követelmények vonatkoztak volna, mint a sokkal összetettebb szerkesztésekre, például a bakteriális gének kukoricába illesztésére.
A módosítás nélkül félő volt, hogy csak nagyon kevés NGT kap engedélyt az EU-ban. Európa a génszerkesztett növények puszta fogyasztója maradt volna (pl. feldolgozott élelmiszerek importja révén) ahelyett, hogy maga is részt venne a fejlesztésükben, így sokat veszített volna a tudományos szakértelem, a mezőgazdasági versenyképesség és a gazdasági értékteremtés szempontjából.
A Parlament meglátása szerint az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek a fenntartható mezőgazdasági innováció előmozdítása és az erős biztosítékok megőrzése között azáltal, hogy a hagyományos nemesítési technikákkal egyenértékű módszerekkel termesztett növényekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az összetettebb módosításokon átesett növényekre, amelyekre a GMO-kra alkalmazandó szigorú szabályozás érvényes.
