Itt van a legfontosabb GDP-adat: így tört ki három év stagnálásból a magyar gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságValóban úgy tűnik, hogy kilábalt a három éve tartó stagnálsából a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közzétette a részletes GDP-adatokat, amelyek megerősítették az első becslés adatait. Eszerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene, azaz a GDP 2026 első negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett. Ilyen magas növekedésre három és fél éve nem volt példa a magyar gazdaságban.
Itt van a legfontosabb GDP-adat: így tört ki három év stagnálásból a magyar gazdaság
A részletes adatokból az derül ki, hogy a szolgáltatások és az ipar húzták leginkább a növekedést, előbbi 1,4 százalékkal, utóbbi 0,2 százalékkal járult hozzá a GDP-bővüléséhez. Az ipar teljesítménye az első negyedév során 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt.
Ebben az utolsó, márciusi adat lehetett a döntő: a januári és februári lehangoló adatok után, márciusban munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,7 százalékkal emelkedett, havi alapon pedig 3,1 százalékkal.
A KSH kiemeli, hogy a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte. Az ipar termelés pozitív teljesítményében ugyanakkor szerepet játszhatott, hogy a debreceni BMW-gyárban a vártnál gyorsabban fut fel a termelés.
Bár a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit, az építőipar ezúttal visszahúzta a GDP-növekedést, a szektor hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be.
Ami a beruházásokat illeti, a bruttó állóeszköz-felhalmozás az negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
Mindez azt támasztja alá, hogy az év elején is a belső fogyasztás volt a növekedés legnagyobb támasza, miközben az ipar és a beruházások már nem húzták vissza a gazdaságot, mint az elmúlt két évben.
A márciusi kiskereskedelmi forgalom is kifejezetten erőteljes volt, a volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 8,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. Nem véletlenül, a választásokat megelőzően jelentős jövedelmi transzfereket fizetetett ki a leköszönő Orbán-kormány a háztartások számára, amelyek értéke elérhette a GDP 2 százalékát is. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévben a háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt:
- a tartós termékek esetében 7,6,
- a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0,
- a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.
Ezzel egy helyreálló gazdasági növekedést tudott átadni a Tisza-kormánynak a leköszönő Orbán-kormány. Igaz ez még akkoris, ha ebben történetesen az előző kormány költségvetési kiengedése is szerepet jászott. Ugyan 5 százalék alatti hiánnyal tervezte meg a költségvetést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, az elmúlt hónapok költekezései nyomot hagytak a büdzsében. Áprilisban 3850 milliárdnál járt a halmozott deficit, ami az eredeti hiánycél 91, de még az éves terv 70 százalékára rúg. Magyar Péter miniszterelnök ráadásul azt állította, hogy Nagy Márton Kármán András pénzügyminiszternek azt mondta az átadás-átvétel során, hogy a hiány már elérte a GDP 6,8 százalékát az év elején.
Nagy kérdés a hogyantovább, ami az iráni háború befejezésétől is függ
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban kedvező adatok érkeztek a magyar gazdaságból, nem lehet biztosra venni a pozitív folytatást. A nemzetközi környezetben lévő bizonytalanság ugyanis továbbra is rányomja a bélyegét a hazai kilátásokra. Ennek egyik oka a német gazdaság hektikussága, ugyan az év elején a hangulatindexek javultak, a legutóbb már lefordultak, ráadásul időközben romlott német a német ipar megrendelésállománya is.
Ugyanakkor a magyar növekedésre pozitív kockázatot jelent a választásokat követően tapasztalt bizalmi hangulat javulása és a forint erősödése. Április mintegy 7 százalékkal erősödött a forint, ami egyelőre meg tudta akadályozni az iráni háború negatív hatásainak begyűrűzését.
Varga Mihály, MNB elnök legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közelebb lehet idén a gazdasági növekedés a 2 százalékhoz, mint a másfélhez, ami a jegybank növekvő optimizmusára utal.
Ez magyarázhatja azt is, hogy miért fog várhatóan júniusban már kamatot csökkenteni a monetáris tanács. Ezzel együtt az iráni háború nyomás kibontakozó energiaválság begyűrűző hatás még mindig nem ismert, így nem zárható ki, hogy ha nem sikerül a közeljövőben lezárni a konfliktust, azt a magyar gazdaságra is hatással lehet.
