Nem olcsó játék Ferihegy visszaszerzése

Talán 600 és 1000 milliárd forint között mozoghat a vételára a Budapest Airport Zrt.-nek, de ettől akár mindkét irányban előfordulhat eltérés – erről a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője beszélt a Világgazdaságnak. Regős Gábor kiemelte, hogy

a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltető cégének pontos értékének megbecsülése azért is nehéz, mert egyedi vagyonelemről van szó.

Az árat normál esetben a korábbi nyereségből, illetve annak várható alakulásából lehet kiszámolni. Viszont a pandémia miatt a forgalom visszaesett, így pedig a reptér bevétele is, és mivel az újjáépülés sem lesz azonnali a növekedési trend megtörése következtében, a piaci ár mindenképpen csökken.

Jelentősen befolyásolhatja az összeget az is, hogy a kormányzat mekkora tulajdonhányadot szeretne szerezni a reptérben: megelégszik a többségi tulajdonnal vagy kizárólagos tulajdonossá kíván válni

– mutatott rá.

Ennek kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztálya lapunk megkeresésére azt írta, hogy

az állam tárgyalásos úton szerezne ismét többségi tulajdont a Budapest Airportban.

Ennek célja, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaság újraindításában jelentős szerepet betöltő turizmusfejlesztés és a fenntarthatóság szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön. Kiemelték: a légiközlekedés átfogó megújításának részeként Magyarország legnagyobb légikikötője a nemzeti érdekekhez igazodva fejleszthető és fejlesztendő. További részletekről a folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni a tárca.

A Századvég szakértője arra is kitért, hogy nem számít arra, hogy a szükséges forrást más vagyontárgy értékesítés biztosítaná, ezért a költségvetésnek kell fedeznie a vásárlást, azaz a legvalószínűbb a hitel felvétele.

Ez az államadósságot növeli, ugyanakkor amennyiben piaci áron történik, az eredményszemléletű költségvetési hiányba nem kell beleszámítani az európai uniós módszertan szerint.

A Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, Bukta Gábor szerint a 600-1000 milliárdos sáv a felső korlát, és inkább 350-700 milliárd forint között lehet a tényleges, teljes részvénypakettre vonatkozó ár, amit ki kellene fizetni a tulajdonosoknak. Ugyan a Budapest Airport értéke papíron valóban meghaladhatja az 1000 milliárdos szintet (2,5-3,5 milliárd euróra taksálta), de ebből le kell vonni azt a mintegy 500 milliárdos (1,5 milliárd eurós) hiteltömeget, amit a társaság nyilvántart a könyveiben. Ha kizárólag a nagytulajdonos AviAlliance 55,44 százalékos tulajdon hányadát vásárolná meg a magyar állam, a 350-700 milliárdos összeg ennek megfelelően arányosítandó. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyét látja a jelenlegi tulajdonosok részéről egy exitnek, úgy reagált, hogy „ez az áron fog eldőlni”. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy a megtérülés kérdése pillanatnyilag nem fontos szempont, mivel nem ismert, hogy a kormány, hogyan kívánja hasznosítani a repteret.

Amennyiben például egy kiterjed logisztikai elosztó központot telepítenek Ferihegyre, akkor felgyorsulhat a megtérülés.

Az AviAlliance GmbH kommunikációs vezetője, Anne Langensiepen a Világgazdaságnak megerősítette, hogy a magyar kormány nem kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport részvényeseihez.

Részvényeseink érdekében, illetve jogi okokból kötelesek vagyunk felülvizsgálni a lehetséges ajánlatokat, de a magyar kormány lépését nem mi kezdeményeztük.

Leszögezte, hogy az AviAlliance elkötelezett, hosszú távú befektető, akinek érdeke a repülőtér és a régió fenntartható fejlődése. A Covid-válság idején is folytatta beruházásait a repülőtér infrastruktúrájában és működésében, mivel hisz annak gyors gazdasági fellendülésében és hosszú távú növekedési potenciáljában.