KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

Der Standard

A bécsi liberális hangvételű lap hétfőn Orbán kormányfő új pártelnököt kap címmel, A Fidesz megkezdi a választási kampányt alcímmel közölte tudósítója, Gregor Mayer rövid írását. A szerző szerint a jövő tavasszal esedékes választások jegyében Orbán Viktor kormányfő jobboldali konzervatív pártjának stratégái már nagy fordulatszámon működnek, hogy megfordítsák azt az elutasító hangulatot, amely a Fidesz arcába csap tekintélyelvű kormányzási stílusa és koalíciós partnere, az FKGP miatt. Úgy ítélte meg: a pártelnökség ezért javasolta, hogy a májusban esedékes pártkongresszus ne erősítse meg Kövér László pártelnököt tisztségében, hanem Pokorni Zoltán eddigi oktatási minisztert válassza meg a párt élére.
A szerző véleménye szerint a kormányfői és pártelnöki tisztség tavalyi különválasztása azt a taktikai célt szolgálta, hogy kiemelje Orbán Viktort az ellenzékkel folytatott politikai háború völgyéből, és a kormányfő a legjobb jozefinista és kádári hagyományok szerint a haza atyját alakíthassa. "Kövér László azonban annyira harapós kutyának bizonyult, hogy tehertétellé vált a konfrontációkba belefáradt országban" -- írta. Mayer ezzel kapcsolatban Kövérnek azt a legutóbbi megjegyzését idézte, amely szerint vannak hasonlóságok a Fidesz és a MIÉP értékrendszere között, és hozzátette: Kövér szólt ugyan különbségekről is, de nem bocsátkozott részletekbe sem a közös, sem az eltérő vonásokat illetően.
"Pokorni megválasztásával, amely bizonyos, mivel a Fidesz kongresszusai nem szokták figyelmen kívül hagyni az elnökség ilyen fajsúlyos javaslatait, a párt beindítja az egyéves folyamatos választási harcot, amelyben a jelek szerint barátságos arcot kíván mutatni. Pokorni Zoltán ugyanis az egyetlen magas beosztású fideszes, aki nem csap össze mindenkivel, és nem próbál mindent hatalmi szóval vagy az államügyész útján eldönteni" -- vélekedett Gregor Mayer.
Profil
Martonyi János külügyminiszter a 2003. január 1. és 2004. január 1. közötti időszakra tette Magyarország EU-csatlakozását abban a terjedelmes interjúban, amely a Profil című osztrák politikai hetilap hétfői számában jelent meg. Hozzátette: a magyarországi előkészületek 2002 végéig befejeződnek, s ha sikerül lezárni a tárgyalásokat, lehetséges lenne elméletileg a 2003. január 1-jei csatlakozás, a 2004. január 1-je azonban valószínűbb.
Kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarország több kérdésben kért átmeneti rendezést, s kiemelte a mezőgazdasági földek külföldiek általi vásárlását, amelyre Budapest tízéves átmeneti rendezést kért. Hangsúlyozta, hogy ennek rendkívül fontos gazdasági okai vannak, hiszen a termőföld sokkal olcsóbb Magyarországon, mint az EU-ban. Egyéb telekvásárlást azonban Magyarország engedélyez a külföldieknek is -- mondta.
Részletesen szólt arról, hogy a munkaerő szabad vándorlásának kérdésében Ausztria javasolta hétéves átmenetet Magyarország túl hosszúnak tartja, ám azt a rugalmas modellt, amelyet legutóbb Wolfgang Schüssel kancellár javasolt -- hogy ugyanis Ausztria hétéves védelme mellett más EU-tagállamok akár nyomban is fogadhassanak munkaerőt a csatlakozó országokból --, megvitatásra érdemesnek mondta. Kifejtette: a szakértők szerint nem lehet arra számítani, hogy a magyar munkaerő elárasztja Ausztriát, s az egyetlen problémát az ingázók kérdésében jelölte meg. "E téren ésszerű szabályozásra van szükség, a határ mindkét oldalán 20-30 kilométeres sávban, de éppen ezeken a vidékeken Magyarországon munkaerőhiány van, olyannyira, hogy a győri Audi-gyár szlovák munkaerő alkalmazását fontolgatja" -- mondta, s hozzátette, hogy a gazdaság dinamikus fejlődése mellett a munkaerőhiány Magyarországon is probléma lesz a jövőben.
Azzal kapcsolatban, hogy a koalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) igen kétkedően áll az EU bővítéséhez, Martonyi annyit mondott, hogy Magyarország abból indul ki, amit az osztrák kormány mond. Ezenkívül az FPÖ mellett az érdekképviseletek is tartanak a bővítéstől Ausztriában. Ezért tájékoztatni kell az osztrák lakosságot, hogy van-e egyáltalán valós veszély. Ha van, akkor arról beszélni kell. Ám már most világos, hogy Ausztria lesz a bővítés legnagyobb haszonélvezője -- hangsúlyozta.
Monika Forstinger osztrák közlekedési miniszternek azt a kijelentését illetően, hogy hazaárulás a Magyarországon áthaladó európai vasútvonal támogatása, Martonyi János úgy vélekedett, hogy ma Európában nem tartható az a magatartás, amely szerint saját problémánkkal foglalkozunk, s a partner sorsa nem érdekel bennünket, annál is inkább, mert Ausztriának is érdeke, hogy keleti szomszédai minél fejlettebbek legyenek. A tranzitforgalom kérdését illetően -- amelyhez Forstinger a bővítés támogatását kötötte -- a miniszter hangsúlyozta, hogy e területen közösek az érdekek.
Az osztrák külügyminiszter javasolta stratégiai partnerségről szólva Martonyi János elmondta: számára a közép-európai identitás ma is létezik, a magyar politika célja, hogy e történelmi, kulturális identitást politikai és gazdasági realitássá alakítsa, ezért jó hír, hogy Ausztria is felfedezte ezt az identitást, ám nyilvánvaló, hogy a közép-európai szolidaritás nem pótolhatja az Európai Uniót.
A magyar belpolitikára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban Martonyi János kifejtette: a MIÉP ellenzéki párt, és az is marad, ugyanakkor Magyarország az Ausztriát sújtó szankciók esetében is azt hangsúlyozta, hogy egy kormányt a tettei alapján kell megítélni. Az FKGP frakciójában válság van, de a lényeg, hogy a hasadás ellenére a párt minden képviselője továbbra is a kormányt támogatja.
Végül Ausztria jelenleg erősen vitatott semlegessége kapcsán a külügyminiszter úgy vélte: Bécsnek magának kell eldönteni, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz. Magyarországnak -- már csak azért is, hogy ne maradjon elszigetelt helyzetben -- az a véleménye, hogy a NATO bővítésének folytatódnia kell.

-->