Megalapozatlan félelmek

Hogy igazán optmisták legyünk-e, azt csak jövő pénteken lehet megmondani. Ekkor teszi közzé a statisztikai hivatal a fogyasztói árak áprilisi alakulásáról szóló adatokat. A Magyar Nemzeti Bank mindenesetre jó hírrel szolgált. A márciusi előzetes folyó fizetésimérleg-adat feleakkora deficitet sem mutat ki (73 millió euró), mint amennyire az elemzők számítottak. Az első negyedévben mutatkozó hiány pedig 15 millió euróval alacsonyabb, mint a tavalyi, igencsak jó évben.
Már hónapok óta hallani, hogy puhul a költségvetés, erősödik a belföldi kereslet, tehát fenyeget az import megugrásának veszélye. Nos, az import valóban nőtt, de a finanszírozhatóság keretei között.
Vannak félelmek az exporttal kapcsolatban is. A nyugat-európai gazdaságok menthetetlenül lassulnak. A fő magyar exportpiacnak számító Németországban Schröder kancellár a minap jelentette be, hogy nem vár 2 százalékosnál nagyobb expanziót erre az évre. A fejlett országokban sorjáznak a tömeges elbocsátásokról szóló hírek. Ehhez képest a magyar export az első negyedévben milliárdos nagyságrenddel meghaladta a tavalyit.
Azt is sokan feszegetik, hogy az inkább romló nemzetközi klíma kedvez-e a tőkebeáramlásnak. Nem kell-e attól tartani, hogy a romló fizetési mérleg hiányát egyre kevésbé képes finanszírozni a működőtőke importja. Igaz, volt, van Danone-ügy, de más cégek, talán éppen takarékossági okokból, éppen hogy Magyarországra helyezték át termelésüket.
Magyarország hovatovább mobiltelefon-gyártó nagyhatalom lesz a Flextronix révén, az Electrolux Olaszországból telepít át gyártást, a Philips is Magyarországon gyárt ezentúl például DVD-lejátszó készülékeket. Ez a lista hosszan folytatható lenne. Az adósságot nem generáló finanszírozási mérleg 275 millió eurós többletet mutatott az első negyedévben, ami erős tőkebeáramlásra és a hiány finanszírozhatóságára utal.
A szolgáltatási mérleg pozitív, a várhatóan lendületben maradó turizmus érdemben gyaparítja az aktívumot.
Bármilyen örvendetesek is a hírek, nem árt résen lenni.
A kereskedelmi mérleg romlásának veszélye valóságos, elképzelhető, hogy a túlköltekezéssel kapcsolatos importnyomás, illetve az exportkereslet csökkenése késleltetve hatnak.
Mégis, a pesszimistábbaknak indokolt lehet lejjebb szállítaniuk a fizetési deficit nagyságáról szóló prognózisokat. (A legpesszimistábbak közé tartozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD, amely tegnap közzétett elemzésében egyenesen attól tart, hogy jövőre a fizetési mérleg hiánya elérheti a bruttó hazai termék 5 százalékát a tavalyi 3,3 százalékkal szemben).
Ha a fizetési mérleg a várakozásokkal szemben jól teljesít, az infláció rendre nagyobb a vártnál. Jövő pénteken részben választ kaphatunk arra, van-e remény a tendencia gyors megváltozására.
Az árakat a visszafogott állami költekezés mellett az erős forint is csillapíthatja. Az OECD az árfolyamsáv mielőbbi szélesítését ajánlja, ami feltehetően a forint erősödésére vezetne, tehát stabilizálná az árakat. A sávszélesítéssel szemben a legnagyobb ellenvetés az, hogy serkenti az importot, ami viszont rontja a fizetési mérleget. A fizetési mérleg jó állapota erősíti azoknak a táborát, akik a mielőbbi sávszélesítést szorgalmazzák.