Külföldi lapszemle

Financial Times
Az angol kormány közhasznú, "nonprofit" társasággá akarja újjászervezni a vasúti pályákat működtető Railtracket. a változtatás előnyének a kormány először azt tartja, hogy a részvényeseknek nem lesz érdekük fölöslegesen kockázatos befektetésekre vállalkozni kormánygaranciával. Másodszor, hogy csak a működtetés, a fenntartás és a felújítás lesz a feladata, kockázat nélkül, s akkor könnyen jut hitelhez. Tévedés azonban, hogy az ilyen vasútvállalatnak nincs kockázata. Ezért implicit garanciát kell kapnia, ami egyet jelent az államosítással. A harmadik előnyt a kormány abban látja, hogy az új szabályozási rendszer megteremti az ágazat egységét. Pedig megmarad a szerelvényeket működtető vállalatok által a Railtracknek fizetett pályahasználati díj megállapításának nehézsége. Negyedszer, a közlekedési miniszter úgy véli, az új vállalatot jobban vezetik majd. Erre még nincs bizonyíték. A kormánynak érthetőleg több időre van szüksége a részletek kidolgozásához. De még bizonyítania kell, nem egyszerűen befolyását akarja növelni anélkül, hogy az pénzébe kerülne.

The Wall Street Journal

Az EU 15 év alatt 81 tanulmánnyal 64 millió dollárért arra az eredményre jutott, hogy a génmanipulált élelmiszerek kétségtelenül nemcsak hogy ártalmatlanok, hanem a gondos technológia következtében valószínűleg biztonságosabbak is a természetes alapanyagokból készülőknél az egészség és a környezet tisztasága szempontjából. Az unió illetékes biztosa, David Byrne el is utazott Washingtonba tárgyalni az unió hároméves behozatali tilalmának feloldásáról és a címkézési kötelezettségről. Amerikai partnere a tárgyalásról azt mondta, bizonyosnak kell lenni, hogy az elfogadott címkézési rendszer ne akadályozza a kereskedelmet. Az USA sokat veszthet, ha az EU saját tanulmánya ellenére továbbra is megkövetelné a génmanipulált eredet minden lépésnél való feltüntetését. De vesztes volna a néhány tucat európai biotechnikai cég is a félelem és a félretájékozottság légkörében. Byrne szerint a címkézés csak a bizalom erősítésére való. Miért nincs akkor a bornál és a sajtnál?

Süddeutsche Zeitung

Az INA gördülőcsapágygyár felvásárolta versenytársát, a FAG-ot, mint korábban a Vodafone a Mannesmannt, és német szokás szerint a vállalatvezetőség javasolta a részvényeseknek, hogyan fogadják a felvásárlási javaslatot. Ezt szabad. De meg kellene tiltani. Nem az igazgatók a vállalat tulajdonosai, hanem a részvényesek. Egyedül ők illetékesek eldönteni, mi történjen a céggel. Ráadásul az igazgatótanács mindig érdekelt fél. A vezetőség természetesen kiválónak találja a teljesítményét, még akkor is, ha az nem kielégítő. Az igazgatóság által "ellenségesnek" minősített ajánlat végül is a rossz teljesítményükről adott bizonyítvány. Egy érdeklődő egy vállalatot a tőzsdén annyira leértékeltnek tart, hogy még felárral is érdemes megvennie. A részvényesek nyernek, az igazgatókat elküldik. A szövetségi kormány még vonakodik kötelességként előírni az igazgatóságoknak a semlegességet, mint az az EU-ban érvényes és egy iparvállalatnál értelmes volna.