Külföldi lapszemle

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A szövetségi munkaügyi minisztérium azt állítja magáról, hogy szívén viseli a részidős munkahelyek elégséges kínálatát. Ha így van, nem kellene vitába szállnia a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara aggodalmával. Nem kell sok fantázia elképzelni, hogy ha a részmunkaidőre való jog peres úton érvényesíthető, nő az ilyen munkaidős állások kínálatát visszafogó tényezők listája. Aki teljes munkaerőt keres, mert az előkalkulációs osztály azt mondja neki, gazdaságilag nem indokolt két részmunkaidős alkalmazása, nagyon vonakodna olyant alkalmazni, akiről feltehető, életkörülményei miatt rövidesen részmunkaidőt fog követelni. Helyette azon gondolkozik majd, hogyan boldogulna a munkaerők számának növelése nélkül. Walter Riester mégse akarhatja az ilyen "munkamegtakarító műszaki fejlődés" ösztönzését. A fiatal anyák gyanúsíthatók leginkább a részidős munkahelyek iránti kereslettel. Walter Rieser a nők diszkriminációját sem akarja bátorítani. Ezért hallja meg az üzleti élet figyelmeztetését, bízza megállapodásra a részidős munkaszerződést, és ne terhelje perelhetőséggel.(Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Financial Times

Kevesen gondolták, hogy az energiát éppúgy lehet adni-venni, mint a szupermarketben árult javakat, amikor 1986-ban magánosították a British Gast. Sajnos ezt a lehetőséget széles körben figyelmen kívül hagyták azokban az országokban, amelyek utánozták Nagy-Britanniát az energiapiacok liberalizálásában. Kalifornia nagy hibája 1996-ban az volt, hogy megnyitotta a nagykereskedelmi piacot, de továbbra is szigorúan ellenőrizte a fogyasztói díjakat és az erőművek építését. Az eredmény: a nagykereskedelmi árak magasba szöktek, a fogyasztók áramszüneteket észleltek, és az erőművek csődbe jutottak. Az állam ekkor hosszú lejáratú szállításokról kötött szerződéseket, s most, a recesszióban ennek a mennyiségnek jelentős része fölösleges, értéke pedig egyötöde lesz a vételi árnak.
Ezzel szemben Nagy-Britanniában a villany fogyasztói ára a legutóbbi 15 évben reálértékben 28, a gázé 37 százalékkal esett, és nincs hiány. Ennek a figyelemre méltó eredménynek alig van párja a kontinensen. Franciaország vonakodása megakadályozta a nagykereskedelmi szabad piac létesítését. A fogyasztói piacon csak elvétve van verseny. A tanulság az, hogy éles határt kell vonni a fogyasztói piac és az elosztás természetes monopóliuma között. Ehhez szigorú szabályozás és a politikában erős idegek kellenek.(Financial Times)

Der Standard

Ausztriában van a legszigorúbb záróratörvény Európa-szerte. Itt található a legnagyob koncentráció, például az élelmiszer- és bútorkereskedelemben. Végül nem ennyire bizonyítható, de itt a leggyengébb a kontinensen a vitakultúra. Ez nyilvánul meg épp a záróra liberalizálása körüli vitában. Alig tesz az asztalra valaki egy érvet a hosszabb nyitva tartás mellett, magasba emelkednek az öklök a szakszervezeti, a populista és a klerikális körökben. Azt az érvet, hogy a kereskedők egy maximális időhatáron belül addig legyenek nyitva, ameddig jónak látják, azzal utasítják el, hogy kényszerű éjszakai nyitva tartás nem jöhet szóba, a családok tönkremennek, az alkalmazottak munkaideje automatikusan meghosszabbodik. Természetesen a szállodások, akik most a vasárnapi nyitva tartást követelik, csak üzemeik kihasználtságát akarják elérni. De a turisták, akik este vagy vasárnap a bezárt üzletek előtt állnak, s akiktől sok üzem fennmaradása függ, úgy látják, nincs rájuk szükség. Gazdagság miatt zárva.(Der Standard)

-->