Betegségindex

Évekkel ezelőtt a magyar tőzsde vezetői vállrándítással fogadták a minimális forgalmú bécsi tőzsde újabb és újabb próbálkozását, amelyekkel igyekezett magára vonni a befektetői figyelmet. Megtehették: futott a szekér, a BÉT éveken át a világ fejlődő börzéi között a legjobban teljesítő értékpapírpiacnak számított. Hogy Bécs új és új regionális indexek számításával akarja bizonyítani fontosságát - ugyan már! - mondták, és továbbléptek...

?Ma a BÉT rendkívül büszke új regionális indexére, a Cetop 20-ra, miközben a brókerek pezsgőt bontanak, ha a kereskedésben 10 milliárd forint értékben fordulnak meg a részvények.

Budapesten a piac szereplői több mint három éven keresztül egyéni érdekeiket előretolva birkóztak egymással azért, hogy az új tőkepiaci törvény a lehetőség szerint számukra legyen a legkedvezőbb. Teljesen elhalt közös érdekérvényesítő képességük, amit a kormány arra használt fel, hogy egy sor befektetőriasztó szabályt hozzon. A piaci szereplők legfeljebb csak felszisszenhettek akkor, amikor az ország miniszterelnöke úgy nyilatkozott: a magyar gazdaságnak nem értékmérője a tőkepiac. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a BÉT elnöke a tavalyi egyértelmű tagadás után ma már elismeri: a BÉT-nek önmagában nincs jövője. Ma a magyar tőzsdén jószerivel csak az kereskedik, akinek az a fura perverziója, hogy lézengő piacon szeret üzletelgetni. A forgalomképes magyar papírokra régóta Londonban bonyolítják a komoly üzleteket: a SEAQ-on forgó hazai papírok aránya a múlt évben soha nem látott 60 százalék fölé szökött a magyar részvények teljes tőzsdei forgalmában.

Akkor, amikor gazdaságossági szempontok alapján még a jól teljesítő börzék fúziója is megakad gazdaságossági szempontok alapján, ki adna pénzt azért, hogy frigyre lépjen egy kiürülő tőzsdével? Szóba jöhet persze a hazai politika által a közelmúltban felkarolt "visegrádi börze" terve, ám ez olyan, mint ha három súlyos beteget zárnának egy szobába. Ha nem kapnak orvosságot, együtt sincs sok esélyük a felgyógyulásra.