BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre többen a várólistán

Megengedhetetlen, hogy a kórházak a teljesítményeik korlátozása miatt kényszerüljenek betegek elutasítására – mondta a Világgazdaságnak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ezért sürgősen meg kell szüntetni a korlátozó szabályt, hiszen az relatív munkanélküliséget is generál. Hiába van ugyanis műtő és műtéti csoport, ha az intézmény elérte a havi engedélyezett teljesítményét, nem dolgozhat többet. E fölött ugyanis nem fizeti ki a gyógyítás költségét a biztosító, így csak veszteséget „termel”.

A sürgős ellátásra szoruló betegeket a teljesítményvolumen-korlátra (tvk) hivatkozva még akkor sem utasíthatják el a kórházak, ha a területi ellátási kötelezettség szempontjából nem hozzájuk tartoznak – jelentette ki Molnár Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási főosztályvezető-helyettese. Ám a halasztható beavatkozásokat bizony ütemezniük kell, s azt is mérlegelni szükséges, kit kell fekvő betegként s kit lehet a járóbeteg-szakellátásban gyógyítani. Ezt a betegeknek is tudomásul kell venni. A gazdagabb országokban is vannak várólisták, nálunk sem lesz ez másként. Az egészségügyi intézményeknek ugyanis a bevételekhez kell szabni a kiadásaikat, különben adósságcsapdába kerülnek – tette hozzá Molnár Attila.

A kórházszövetséghez érkező jelzések már most komoly eladósodásokról szólnak. A tavaly még egyensúlyban lévő intézmények egy része 10–60 milliós adósságokat halmozott föl január óta. Többen a létszámleépítésekkel próbálnak lavírozni, hiszen a rezsiköltségeik adottak, a gyógyszer- és élelmiszer-beszerzéseikkel, mosatással nem állhatnak le. Ám az ott maradókra hihetetlen pszichés és fizikai teher hárul, s egy határon túl veszélybe kerülhet a működési engedélyük. Ugyanis a tisztiorvosi szolgálat meghatározott tárgyi és személyi feltételekhez köti annak kiadását – mondja az elnök, aki szerint a kapacitásszűkítés és a teljesítménykorlátozás elsősorban a súlyponti kórházakat sújtja.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter ígéretet tett a 39 kiemelt kórház helyzetének felülvizsgálatára. Ha nem felelnének meg a gyógyítási feltételeknek, ha például nincs elég orvos, elveszíthetik a védettségüket. Ezeknél az intézményeknél egyébként a többi kórházhoz képest minimális volt az ágyszámcsökkentés.

A jogszabály szerint azokban a kórházakban, ahol az ágyszámleépítés elérte a 20 százalékot, a biztosító a korábbinál 6 százalékkal több teljesítményt finanszíroz, így nő a tb-bevételük. Az önálló (nem kórházhoz csatolt) szakrendelőkben pedig 4 százalékkal nőtt a teljesítményvolumen-korlát. Ám Molnár Attila szerint a betegek és orvosok akkor is a kórházakat preferálják, ha a beavatkozást a szakrendelőkben is elvégezhetnék. Ezt igazolja, hogy tavaly a kórházi kezelések 30 százaléka indokolatlan volt.

A miniszter aszszony bejelentette, hogy júliustól tízezer forinttal, 146 ezerre nő a kórházi gyógyítási alapdíj. Az egy ágyra jutó finanszírozás pedig átlagosan 20 százalékkal lesz több a mostaninál. Varga Ferenc szerint azonban a számokkal csínján kell bánni. A közelmúltban elfogadott törvény ugyanis előírja: júliustól havi részletekben ki kell fizetni a közalkalmazottak 13. havi fizetését (tavaly ennek az összege az egészségügyieknél az OEP kimutatása szerint 16 milliárd forint volt). Ez komoly érvágás a kórházaknak, hiszen költségeik 60 százalékát a bér teszi ki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.