Veszélyben az EU-támogatás?

A becslések szerint Magyarországon a 2007–2013 között rendelkezésre álló 6943 milliárd forintos keret felhasználásának legalább felénél lehet szükség ilyen számításokra.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a kiírók még nen készültek fel teljesen a módszer alkalmazására, nem képesek megfelelő szakmai segítséget nyújtani az EU által előírt és 2007-től szigorúan megkövetelt számítások elvégzéséhez, ezért fennáll a veszélye annak, hogy több fejlesztés támogatási igényét indokolatlanul utasítják el – aggódik Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke.

Az EU elvárása szerint azoknál a beruházásoknál kell költség-haszon elemzést készíteni, amelyek beruházási összege meghaladja a nagyprojektek értékhatárát (általában a 13 milliárd forintot, a környezetvédelmi beruházásoknál a 6,5 milliárdot), illetve amelyek jövedelemtermelők (azaz a működési bevételeik meghaladják a működési kiadásaikat) és igényelt támogatásuk több mint egymilliárd forint – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

Az EU-források felhasználását menedzselő hivatal lapunk kérdéseire válaszolva értésre adta: a költség-haszon elemzés célravezető módszer a legjobb támogatási alternatíva kiválasztásához, a fenntarthatóság biztosításához. Az NFÜ egyúttal emlékeztetett arra, hogy az EU már korábban is megkövetelte ezeket a számításokat, például a Kohéziós Alapból támogatott projekteknél. Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is elismeri, hogy a költség-haszon elemzés valóban bonyolult feladat, ráadásul számos esetben projekten kívüli tényezők is nehezítik a megfelelő elkészítést. Például az útépítések esetén ismerni kell az útdíj bevezetésére vonatkozó stratégiát. Annak érdekében, hogy a projektgazdák feladatát megkönnyítsék, az NFÜ honlapján (http://www.nfu.hu/content/255) szektorspecifikus útmutatók találhatók az elemzés elkészítéséhez. Problémát okozhat a projektgazdáknak – elsősorban a forráshiányos önkormányzatoknak –, hogy a pályázati kiírásokkal szinte egy időben, 2007 őszén jelentek meg az Európai Bizottság költség-haszon elemzésre vonatkozó általános útmutatójának nemzeti változatai, így kevés idejük volt a felkészülésre.

Drescher László, az MKM Consulting Zrt. projektmenedzsere szerint ráadásul a nemzeti útmutatók rugalmasságban nem követik az unió példáját, merevségük behatárolja a projektgazdák mozgásterét. Az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy a bevétel- és az elszámolható költségkalkulációkat megfelelő előrelátással végezzék el, mert minél magasabb ezek között a különbség és minél nagyobb önrészt állapítanak meg, annál alacsonyabb lesz a projekt EU-támogathatósági szintje. Erre a veszélyre többször felhívták az illetékesek figyelmét, ám egyelőre csak elvi ígéret van az önrész finanszírozását elfogadható módon biztosító, támogatott hitelkonstrukciókra.

A költség-haszon elemzéstől függ, mennyit szabad az európai adófizetők pénzéből az adott fejlesztésre költeni – véli Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers vezető támogatási menedzsere. Indokolt, számításokkal megfelelően alátámasztott beruházások esetében a támogathatóság szintje a 90 százalékot is elérheti. A jó elemzés biztos dotációt jelent.

Minden jövedelemtermelő fejlesztésnél, amelynél a támogatási igény meghaladja az egymilliárd forintot

Minden jövedelemtermelő fejlesztésnél, amelynél a támogatási igény meghaladja az egymilliárd forintot -->