Ezt az aggályt csak megerősítette Jean-Claude Trichet EKB-elnök, amikor a csütörtöki döntés után a túlságosan alacsony kamatszinten való „beragadás” veszélyéről beszélt, vagyis arról, hogy zéró közeli értékről később nehéz lenne újból ésszerű szintre feltornázni a rátát. Ha viszont a kamatvágásban rejlő lehetőségek lassan kifulladnak, akkor az EKB-nak világos tervet kellene kidolgoznia a monetáris enyhítés nem konvencionális eszközeinek használatára – sürgetik az elemzők. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a deflációs veszély szükségessé teszi a további jegybanki beavatkozást. Az EKB jóslata szerint az eurózóna gazdasága jövőre akár egy százalékkal is zsugorodhat, miközben az infláció 1,4 százalékra lassulhat. A közös pénz 1999-es bevezetése óta ez lenne az első alkalom, hogy az infláció az EKB 2 százalékban megállapított határértéke alá csökken.