Az is baj, ha egyre csökken az infláció?
Ezt az aggályt csak megerősítette Jean-Claude Trichet EKB-elnök, amikor a csütörtöki döntés után a túlságosan alacsony kamatszinten való „beragadás” veszélyéről beszélt, vagyis arról, hogy zéró közeli értékről később nehéz lenne újból ésszerű szintre feltornázni a rátát. Ha viszont a kamatvágásban rejlő lehetőségek lassan kifulladnak, akkor az EKB-nak világos tervet kellene kidolgoznia a monetáris enyhítés nem konvencionális eszközeinek használatára – sürgetik az elemzők. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a deflációs veszély szükségessé teszi a további jegybanki beavatkozást. Az EKB jóslata szerint az eurózóna gazdasága jövőre akár egy százalékkal is zsugorodhat, miközben az infláció 1,4 százalékra lassulhat. A közös pénz 1999-es bevezetése óta ez lenne az első alkalom, hogy az infláció az EKB 2 százalékban megállapított határértéke alá csökken.
Bár Trichet szerint az infláció lassulása csak átmeneti lesz, és 2010-ben már 1,5–2,1 százalék közötti fogyasztóiár-drágulás várható, a defláció veszélyét komolyan kell venni, és stratégiát kell kidolgozni a megelőzésére – érvel Marco Annunziata, a londoni UniCredit MIB vezető közgazdásza.
Magyarországon azonban nem látszik reálisnak a defláció kialakulása. Amíg ilyen ütemben növekednek a hazai közüzemi díjak, és a forint sem mutat nagyon jelentős erősödést, addig nincs esély az árszínvonal jelentős csökkenésére – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.