Az is baj, ha egyre csökken az infláció?
Ezt az aggályt csak megerősítette Jean-Claude Trichet EKB-elnök, amikor a csütörtöki döntés után a túlságosan alacsony kamatszinten való „beragadás” veszélyéről beszélt, vagyis arról, hogy zéró közeli értékről később nehéz lenne újból ésszerű szintre feltornázni a rátát. Ha viszont a kamatvágásban rejlő lehetőségek lassan kifulladnak, akkor az EKB-nak világos tervet kellene kidolgoznia a monetáris enyhítés nem konvencionális eszközeinek használatára – sürgetik az elemzők. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a deflációs veszély szükségessé teszi a további jegybanki beavatkozást. Az EKB jóslata szerint az eurózóna gazdasága jövőre akár egy százalékkal is zsugorodhat, miközben az infláció 1,4 százalékra lassulhat. A közös pénz 1999-es bevezetése óta ez lenne az első alkalom, hogy az infláció az EKB 2 százalékban megállapított határértéke alá csökken.
Bár Trichet szerint az infláció lassulása csak átmeneti lesz, és 2010-ben már 1,5–2,1 százalék közötti fogyasztóiár-drágulás várható, a defláció veszélyét komolyan kell venni, és stratégiát kell kidolgozni a megelőzésére – érvel Marco Annunziata, a londoni UniCredit MIB vezető közgazdásza.
Magyarországon azonban nem látszik reálisnak a defláció kialakulása. Amíg ilyen ütemben növekednek a hazai közüzemi díjak, és a forint sem mutat nagyon jelentős erősödést, addig nincs esély az árszínvonal jelentős csökkenésére – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
