BUX 43,034.16
-1.44%
BUMIX 3,795.71
-0.34%
CETOP20 1,861.71
-1.18%
OTP 8,976
-4.08%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
-3.80%
ANY 1,560
-0.32%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
+0.66%
+2.15%
-0.89%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-1.80%
MOL 2,886
0.00%
DELTA 38.85
+0.39%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
+0.76%
-1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Az is baj, ha egyre csökken az infláció?

Felerősítette a deflációval kapcsolatos piaci félelmeket az Európai Központi Bank (EKB) rekordmértékű, 75 bázispontos csütörtöki kamatvágása. Elemzők arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy bár az eurózóna jelenleg 2,5 százalékos irányadó kamatlába még mindig a legmagasabb a G7-en belül, hamarosan elfogy a tér a ráta további mérséklésére.

Ezt az aggályt csak megerősítette Jean-Claude Trichet EKB-elnök, amikor a csütörtöki döntés után a túlságosan alacsony kamatszinten való „beragadás” veszélyéről beszélt, vagyis arról, hogy zéró közeli értékről később nehéz lenne újból ésszerű szintre feltornázni a rátát. Ha viszont a kamatvágásban rejlő lehetőségek lassan kifulladnak, akkor az EKB-nak világos tervet kellene kidolgoznia a monetáris enyhítés nem konvencionális eszközeinek használatára – sürgetik az elemzők. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a deflációs veszély szükségessé teszi a további jegybanki beavatkozást. Az EKB jóslata szerint az eurózóna gazdasága jövőre akár egy százalékkal is zsugorodhat, miközben az infláció 1,4 százalékra lassulhat. A közös pénz 1999-es bevezetése óta ez lenne az első alkalom, hogy az infláció az EKB 2 százalékban megállapított határértéke alá csökken.

Bár Trichet szerint az infláció lassulása csak átmeneti lesz, és 2010-ben már 1,5–2,1 százalék közötti fogyasztóiár-drágulás várható, a defláció veszélyét komolyan kell venni, és stratégiát kell kidolgozni a megelőzésére – érvel Marco Annunziata, a londoni UniCredit MIB vezető közgazdásza.

Magyarországon azonban nem látszik reálisnak a defláció kialakulása. Amíg ilyen ütemben növekednek a hazai közüzemi díjak, és a forint sem mutat nagyon jelentős erősödést, addig nincs esély az árszínvonal jelentős csökkenésére – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek