Más világot szeretnének
A forint ingadozása helyett negyven év múlva már a világpénz árfolyama miatt aggódhatunk – derült ki a Világgazdaság negyvenedik születésnapja alkalmából tegnap megtartott rendezvényen, ahová negyven 40 esztendős topmenedzsert invitált meg lapunk. A meghívottak előzetesen egy játékos felmérés kitöltésében saccolták meg, milyen jövő vár ránk 2049-ben. Egyikük szerint a jövőben világpénz lesz, amelyet CIERA-nak hívnak majd (China, India, Europa, Russia, America). S a legtöbben úgy gondolják, fizikai valójában akkor már nem használunk pénzt.
A születésnapi rendezvényen előadást tartott Konrad Wetzker, a Boston Consulting Magyarország elnöke, aki szerint a világgazdaság jövőjét az fogja meghatározni, annak szereplői mennyire tudnak megbarátkozni a paradigmaváltás szükségességével. Wetzker szerint nem szabad a meglévő rendszert javítgatni, inkább el kell gondolkodni egy radikális irányváltáson.
Másként a meglévő válságok csak mélyülnek, s elérik a tűréshatárt: bekövetkezik a szociális és környezeti sokk. A szakember szerint az elkerülhetetlen paradigmaváltást három irány mentén kell megvalósítani. Az első: függetleníteni kell az elismerést a pénztől. 2000 eurós havi jövedelem megadja azt a szabadságot, hogy az ember úgy éljen, ahogy azt az élethez méltónak tartja. A menedzserek sikereiből származó e feletti részét például filantróp módon kellene felhasználni, így számukra a jutalom nem lenne más, mint a szponzori szabadság által nyújtott boldogság.
A második: engedni kell az entrópia várható előretörésének, mivel az életképes, átlátható, kevésbé hiperglobális vállalkozások nagyobb biztonságot jelentenek. A harmadik: az elismerést az igazi innovációkra kell fordítani. Azok a dolgok legyenek jutalmazva, melyek az emberiségnek valós és fenntartható hasznot hoznak.
Heim Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint a Wetzker által szorgalmazott paradigmaváltás egy része be fog következni. Negyven év múlva hazánk jobb ország lesz, a generációváltással elkopik a múlttal fertőzöttség.
Nem a hitel-pénzrendszer és a multinacionális cégek dominálnak majd. A fenntartható fejlődés lesz az első számú szempont, nem a növekedés. A közélet ma itthon tehetetlen – fogalmazott Schillinger Attila, az Avantgarde Group ügyvezető igazgatója. Pedig változásokra van szükség, az egész világ fenntarthatatlan, kizsákmányoló szisztémára épül. Szentkuti László, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója és Málnay B. Levente, az MTV Networks Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint ma kell tenni a jövőért, nem szabad kivárni a generációváltást. Normákat kell lefektetni, s nem vitatott minimumokat. Aktívnak kell lenni, és kezdeményeznünk kell a jövőért. VG
Milyen lesz a gazdaság 2049-ben? (játékos felmérésünk alapján)
- A világ öt legnagyobb cége az energiaszektorban tevékenykedik- Hazánk legnagyobb cégei egy multi leányvállalatai lesznek
- Kína szerepe erőteljesen növekszik a világgazdaságban
- Új iparágak: robotgyártás, környezetrestauráció, genetika
- Háborúk lesznek a nyersanyagkészletekért
- Az állam szerepe megnő a gazdaságban
- Olimpiát addig sem rendez Magyarország
- India lesz a legnépesebb ország, az angolt beszélik a legtöbben
- Magyarországon 8-9 millióan élnek majd
- A kőolaj-, szén-, földgázfelhasználás erősen visszaesik
- Az atomenergia szerepe megnő, ahogy a napenergiáé is
- Hazánk legnagyobb cégei egy multi leányvállalatai lesznek
- Kína szerepe erőteljesen növekszik a világgazdaságban
- Új iparágak: robotgyártás, környezetrestauráció, genetika
- Háborúk lesznek a nyersanyagkészletekért
- Az állam szerepe megnő a gazdaságban
- Olimpiát addig sem rendez Magyarország
- India lesz a legnépesebb ország, az angolt beszélik a legtöbben
- Magyarországon 8-9 millióan élnek majd
- A kőolaj-, szén-, földgázfelhasználás erősen visszaesik
- Az atomenergia szerepe megnő, ahogy a napenergiáé is Gazdasági modell Magyarországon megroskadt a demokrácia, a gazdaság hanyatlik.
Ez nem reformkor, inkább egy viharban hajózunk – mondta előadásában Hankiss Elemér szociológus. Szerinte az a kérdés, elsüllyedünk-e a viharban.
Hankiss úgy látja: a kialakult helyzetben komoly felelőssége van a köztársaság összes kormányának. Nincsen stratégia, nincsenek igazi reformok. Kapkodás és rögtönzés jellemzi politikusainkat. Gondoljunk csak a populista jóléti politikára vagy az évente változó adórendszerre – fogalmazott.
Egyértelmű gazdasági modellre van szükség, s a demokráciánkat is restaurálni kell. A demokrácia nemcsak parlamentből áll, hanem az azt ellensúlyozó autonóm szervezetekből. Szövetkezésekre, társulásokra, kamarákra van szükség – szögezte le Hankiss Elemér. KT -->
