Három éves mélyponton az infláció!

Annak ellenére tovább csökkent az infláció márciusban, hogy az élelmiszerek már harmadik hónapja igen erőteljesen drágulnak. A tizenkét havi drágulási ütem 2,9, a februárhoz viszonyított pedig 0,5 százalékos lett a KSH legfrissebb adatai szerint. Az éves drágulási ütem utoljára 2006 júliusában kezdődött kettessel, az előző időszakban 3 százalékos volt. A mérséklődés tavaly július óta folyamatos, akkor még 6,7 százalékos volt a pénzromlás. A maginfláció ismét az alapmutató felett alakult valamivel, 3,1 százalékon állt.

A havi bázisú drágulási ütemekből kitűnik, hogy a szezonális okokkal magyarázható ruházati áremelkedést leszámítva az élelmiszerek terén, de itt is lényegében az idényáras termékek okozták a drágulást. Emelkedett még az élvezeti cikkek, illetve az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkör árszintje is, utóbbinál szerepet játszott a világpiaci árak év eleji mélypontról történt visszapattanása, illetve a forint gyengélkedése is. Erre azonban teljesen rácáfol a nagy részben importcikkeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkcsoport, amelyben kereken egy százalékos leértékelődés ment végbe. A szolgáltatások éppen az átlagnak megfelelő mértékben drágultak, vagyis nem kell aggódni a bérinflációs nyomás miatt sem.

A pénzromlás további enyhe mérséklődésével számolnak a prognózisok egészen júliusig, amikor a tervezett áfaemelés jó egy százalékponttal megdobhatja a tizenkét havi drágulást. Ezt csak részben tudja majd ellensúlyozni a nyárra várt gázárcsökkenés. Éves átlagban így is 3,5 százalék körüli lehet az infláció, amelyre az utóbbi két évtizedben nem volt példa. A legkedvezőbb inflációs adat 2005-ben volt, akkor 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

A mostani dezinflációt elsősorban a kereslethiány magyarázza, amely miatt az eladók nem képesek árat emelni. Emellett szerepet játszik még, hogy a tavalyi rekordszintekről gyorsan alábbszállt a kőolaj illetve az élelmiszerek világpiaci ára. Szakértők azonban figyelmeztettek, hogy a növekedés beindulását követően ezek ismét elkezdhetnek emelkedni, és hosszabb távon a nyugati kormányok és jegybankok által most a pénzpiacba pumpált likviditás is inflációgerjesztő hatással lesz.