Patriotizmusra van szükség
A magyar gazdaság végletesen kiszolgáltatott helyzetben van, ezt a legjobban a most zajló profitkivonás szemlélteti. Kiút lehet a magyar kkv-k megerősítése. A világban sok szó esik a patrióta gazdaságpolitikáról, ezt érdemes megkülönböztetni a protekcionizmustól – mondta Heim Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Eddig nem számított, milyen egy ország külső pozíciója, mindegy volt, kitől és mennyi hitelt vettünk fel. Most viszont azokat az országokat, amelyeknek nagy a külső forrásigényük, büntetik a befektetők.
A válságra adott válaszok nem lehetnek azonban lokálisak, főként a kis országoknak kell figyelembe venniük a külső folyamatokat. Az a legfontosabb, hogy felmérjük, milyen irányba halad a globális gazdaság, ennek elmulasztása volt az elmúlt évek legnagyobb hibája. De ez nem jelenti azt, hogy szabadjára engedhetjük a folyamatokat.
A patriotizmus olyan gazdaság építése, amely nem szorul külső forrásokra, a belső megtakarításokra épít. Az újonnan bemutatott kormányprogramban hosszú idő után megjelent az a tétel, hogy a magyar gazdaság külső pozícióját javítani kell – emelte ki Heim. A növekedési potenciált javítani fogja a csomag, de a kitűzött 4 százalékos célt 2012-ig nem tudja elérni – fűzte hozzá. Tévhit viszont, hogy az áfaemelés majd mindent megold, ez csak arra lesz jó, hogy a fogyasztás zuhan, ami viszont lecsökkenti a külső forrásigényt. Az viszont nem igaz, hogy túlfogyasztás van, hanem az állam von el sokat. A gazdaságpolitikai fordulat mellett társadalmi szemléletváltásra is szükség van, de az állam lebontása nem jelentheti a meggyengítését.
A forrásokat a kkv-szektor megerősödésének irányába kell tolni. A vállalkozási kultúra fejlesztésére van szükség ebben a körben. Álságos arról beszélni, hogy sokat fizetnek a közszolgáltatásban dolgozóknak, inkább lennének jobban megfizetve, de legyenek kevesebben. A közszolgáltatásokat meg kellene erősíteni, ez nagyjából 100 milliárd forintba kerülne.
Az osztogatás nem jelent védelmet, ezzel nem lehet rá-nevelni az embereket, hogy a munkából igyekezzenek megélni. Az EU-pénzekkel történő gazdálkodást át kell vizsgálni, bár pusztán ezektől a forrásoktól nem szabad növekedést várni. A források elköltése ugyanis rendkívül koncentrált, s ez káros. A duális gazdasági struktúrát fel kell számolni, mert nemzetbiztonsági szempontból is csapdahelyzetbe kerülünk – mondta Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke. Az exportőrök közel 80 százaléka külföldi érdekeltségű. Miközben a multinacionális vállalkozásoknál lényeges hatékonyságnövekedés figyelhető meg, a magyar vállalkozások egy helyben álltak az utóbbi tíz évben. A kkv-k kisebb köre kész a külpiaci megméretésre, de a menedzsmentismeretek hiánya nem teszi ezt lehetővé. Ez utóbbi sok esetben súlyosabb a tőkehiánynál is, de egy bizonyos méret alatt nem kifizetődő professzionális vezetőket alkalmazni. Ezért javasolta a szövetség, hogy hozzon létre az állam szolgáltató központokat olyan területeken, amelyeken rosszul állnak a kisvállalkozások. Ilyen a piackutatás, a marketing, illetve a pénzügyi tevékenység. Ha ez a kísérlet jó irányba fejlődik, akkor az állam vissza tudja szerezni a befektetését. Emellett olyan munkaerő is keletkezne, amely járatos a külpiacon, jó menedzsmentképességei vannak.
Rövid távon nem tud felépülni a mostani helyzetből egy erős magyar vállalati réteg – tette hozzá a vitában Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. A normatív támogatások viszont nem vezetnek eredményre, a kiválasztott vállalkozói kör megcélzása pedig a korrupció veszélyét hordozza. Vita bontakozott ki arról, létező probléma-e a korrupció Magyarországon, mert ha nem, akkor nem szerencsés a rossz hírünket kelteni. A közbeszerzések árszintje azonban szemmel láthatóan magasabb, mint indokolt lenne, ez arra utal, hogy létezik a probléma.
