Csaknem ötmilliárd forinttal több profit maradt a biztosítóknál az idei második negyedévben, mint az elsőben, és a féléves összesített adózott eredményekből is arra lehet következtetni, hogy az év végén a piac „nyeresége” meghaladja a tavalyi számokat.
Igaz, a képet több dolog is árnyalja, a szezonalitáson túl legfőképpen az, hogy a pénzügyi felügyelet negyedéves bontásban csak az idén kezdte el közzétetetni a profitadatokat.
A várható profitbővülésnek viszont korántsem örülhetnek feltétel nélkül a biztosítók, ugyanis az részben a kényszerű költségkontrollnak és legfőképpen a csökkenő új értékesítések miatti alacsonyabb szintű jutalékkifizetésnek köszönhető.
Jó példa erre a unit-linked értékesítés, amely tavaly október óta gyakorlatilag befagyott, így az ezek után fizetett nemritkán igen impozáns, két számjegyű jutalékot megspórolják a társaságok, miközben profitoldalon is kevésbé fájdalmas a visszaesés, hiszen ezekbe a termékekbe számottevő nyereséget nem kalkuláltak be.
A biztosítási szektor sajátossága, hogy mivel a költségek jelentős része az új szerződések létrejöttekor, szerzési költségek formájában jelenik meg, míg a bevételek az üzlet megszerzését követő időszakokban (években) realizálódnak, ezért egy-egy olyan időszakban, amikor az új üzlet volumene visszaesik, akkor az üzemi nyereség összege emelkedik – magyarázzák például az Avivánál. Ezt az emelkedést viszont a későbbi évek gyengébb eredménye ellensúlyozza.
