Gyerekcipőben jár a magyar innováció

Az elégtelen innovációs képesség a versenyképesség mellett meggátolja azt, hogy a magyar gazdaság a technológiai változás és a globalizáció lehetőségeit kiaknázhassa.

Az OECD országok tapasztalatai szerint a kormányzati politika meghatározó szerepet játszhat az innovációs teljesítmény javításában kedvező keretfeltételek megteremtésével, valamint egyes piaci és rendszerszintű kudarcok kiküszöbölését szolgáló intézkedésekkel.

Ebben a vonatkozásban a tanulmány szerint Magyarországnak arra érdemes törekednie, hogy az új tervezési időszakban – azaz 2013-ig – jól használja fel az Európai Uniónak a k+f-re és innovációs beruházásokra nyújtott, bővülő forrásait. Ezen erőforrások felhasználásához azonban világos stratégiai elképzelések, a tudomány- és innovációpolitikában jól működő kormányzási mechanizmusok alkalmazására, valamint a végrehajtás területén bevált „jó gyakorlatok” átvétele lenne szükséges.

Az OECD országtanulmánya a magyar innovációs rendszer legfőbb erősségeire is rávilágít. Nevezetesen arra, hogy a gazdaság általános hatékonysága jelentős mértékben nőtt az elmúlt 15 évben. A tanulmány szerint ez nem más, mint a termelés és a termelékenység dinamikus és tartós növekedésének öröksége. Ugyancsak előnyként hozza fel a tanulmány a magyar gazdaság nagyfokú nyitottságát. Viszonylag rövid idő alatt ugyanis Magyarország a világ egyik leginkább „nemzetköziesedett” gazdaságává vált, ennek megfelelően tekintélyes mennyiségű külföldi működőtőke-befektetés érkezett az országba.

Szintén erősségünk, hogy bizonyos területeken jó színvonalú kutatási eredményeket tud felmutatni. Az alap- és inkább alkalmazott-jellegű kutatás némely területén – például a fizikai, matematikai, biológiai, kémiai, klinikai orvostudományi és a mérnöki tudományok területén – világszerte ismert és elismert eredményeket tudunk felmutatni.
A büszkeségek mellett azonban a tanulmány sajnos hosszasan taglalja a magyar innováció árnyoldalait is.

Alacsony a k+f intenzitás, de még alacsonyabb az üzleti k+f ráfordítás, valamint gyenge a szabadalmi tevékenység. Ráadásul a kutatás-fejlesztési tevékenység viszonylag kisszámú, külföldi tulajdonban lévő, mindössze néhány iparágban tevékenykedő nagyvállalatra koncentrálódik. Riasztó például az a tény, hogy az innovációs alapba az országban jelen lévő csaknem egymillió cég közül mindössze 14 hajlandó befizetni.

További gyengeségünk a k+f tevékenység nagyfokú regionális koncentrációja. A k+f ugyanis erőteljesen Közép-Magyarországon koncentrálódik. Ez a koncentráció a tudomány, a technológia és az innováció kormányzási képességeire is jellemző.
Szintén negatívumként említi a tanulmány azt a tényt, hogy Magyarország nem bocsát ki elegendő szakembert a tudomány és a technológia számára. Magyarország ugyanis a frissen végzett diplomások arányában kevesebb természettudományi és műszaki diplomást képez, mint a legtöbb OECD-ország.

A munkaképes korú lakosság körében általában is alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ha Magyarországon az innovációs tevékenység valami csoda folytán megélénkülne, a képzett munkaerő hiánya valószínűleg a fejlődés egyik fő akadálya lesz.