Arra figyeltek fel, hogy ha Magyarországon a közoktatásban úgy írják ki a pályázatot egy településnek, hogy "kapsz 50 milliót az iskoláidra akkor, ha bezárod a cigányiskoládat", a pénz a kaszszában marad. Mert csak kevesen vállalják azt a konfliktust a többséggel, hogy a jobb minőségű oktatást és tárgyi feltételeket biztosító iskolákban megjelenjenek a telepi gyerekek – számol be a Népszabadság.
Ezért a szakemberek megfordították a logikát: addig nincs semmilyen közoktatás-fejlesztésre osztható pénz, amíg nem készülnek helyzetelemzések, és az abban feltárt problémákra intézkedési tervek. Például: egy település a gimnáziumát akarja felújítani.
A gimnázium olyan hely, ahová nagyon kevés roma gyerek jut el. Ahhoz, hogy a gimnázium felújítására szánt uniós forrás lecsorogjon a leghátrányosabb, gimnáziumba nem járó cigánygyerekek számára is, a településnek vállalnia kell, hogy felméri a közoktatási viszonyait, és törekszik a cigányiskola, cigányosztály bezárására.
Ha ez megvalósul, akkor a szegény, telepi gyerekek is jobb színvonalú oktatáshoz jutnak, és talán esélyük lesz a már felújított gimnáziumba bekerülni. Esélyegyenlőségi terveket írnak elő a városrehabilitációra szánt pénzek elnyeréséhez is. Ezeknél a pályázatoknál a szegénygettóik felszámolására kell a településeknek tervet kidolgozniuk.
