Lesz pénz a Déli Áramlatra

A Déli Áramlatnak a Gazprom kiemelt fontosságú infrastruktúra-beruházásai között is különleges helye van. A projekt szükségességét és életképességét nem kérdőjelezte meg sem a gazdasági válság, sem a gázigény pillanatnyi csökkenése, de még a finanszírozás romló feltételei sem – fejtette ki a Világgazdaságnak adott interjújában Szergej Kuprijanov, az orosz gázóriás szóvivője. Jól halad a Mollal közösen tervezett tárolás előkészítése, ám a gáz magyarországi kiskereskedelmi piacán való megjelenés érdekében még nem tett gyakorlati lépést a cég.

„Várakozásaink változatlanok, vagyis 2020-ban Európának a mostaninál mintegy 100 milliárd köbméterrel több oroszországi, illetve kelet felől érkező gázra lesz szüksége. Mivel műszaki okokból ekkora többletet a meglévő gázszállító rendszer nem tud továbbítani, új kapacitások kellenek. Természetesen a gazdasági recesszió a mi munkánkra is kihat, de a Déli Áramlat középtávú terv, a tőke pedig már most keresi – ahogyan korábban is –, hová érdemes később áramolnia” – mondta Szergej Kuprijanov. Egyébként a Gazprom akkor is nehéz gazdasági és pénzügyi körülmények között dolgozott, amikor tíz éve lefektette a Kék Áramlat gázvezetéket, a beruházás mégis sikeresen megvalósult. Megnyugvásra ad okot az Északi Áramlat finanszírozásának a tapasztalata is. „A nemzetközi hitelintézetek készséggel összeadják a pénzt, ha minden euró felhasználását összehasonlító és meggyőző kalkuláció támasztja alá. S persze ha a projektnek megfelelő forrásbázisa van. Ami a hitelt illeti, biztos üzleti alapon nyugszik a Déli Áramlat finanszírozása is, amelynek törvényes kereteit sok európai energiacég által aláírt megállapodások biztosítják. Vagyis nincs kétségünk afelől, hogy elejét vehetjük a pénzügyi nehézségeknek” – szögezte le.

A válság néha segíthet is: csökken a beruházáshoz szükséges berendezések, anyagok ára. A Déli Áramlathoz sok ezer kilométernyi cső kell.

A Gazprom várakozásai szerint az év végéig Szlovéniával is megszületik a Déli Áramlathoz való csatlakozásról a kormányközi megállapodás, a romániai Romgaz és Transgaz társasággal pedig előzetesen arról egyeztettek, hogyan lehetne feljavítani az ország gáztranzitrendszerét a projekt keretében. Lehet, hogy a vezetéket a Fekete-tenger Törökországhoz tartozó vizein fektetik majd le. A végleges nyomvonalról a teljes projekt legmélyrehatóbb és legátfogóbb vizsgálata után döntenek.

„A Gazprom Export jelenleg hat föld alatti gáztároló projektjén dolgozik. Augusztusban állapodott meg Európa legnagyobb gáztároló-beruházásáról, amely a hollandiai Bergermeerben indul. A szerbiai Srbijagaszal a Banatski Dvorban 2012-ben létesítendő, 400 millió köbméteres tároló előkészítésén dolgozik, a Mollal pedig a Pusztaföldvár-Dús gázmezőt alakítja át föld alatti tárolóvá. Utóbbi beruházásról és a majdani üzemeltetésről ez év márciusában állapodott meg a Gazprom igazgatósági elnöke, Alekszej Miller és a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt. A tároló várhatóan 1,3 milliárd köbméter kapacitású lesz, naponta 14 millió köbméter gáz tölthető bele, s 2012–13-ban vehető használatba. A tervező, kivitelező és üzemeltető, 50-50 százalékban Mol–Gazprom tulajdonú vegyes vállalat év vége előttre tervezett létrehozásáig már csak néhány technikai akadályt kell elhárítani.

„Valóban, a Gazprom el kívánja érni az európai végfogyasztókat, de ez nem egy mindenképpen elérendő végcél” – jelezte Szergej Kuprijanov. „Számunkra minden egyes országban az a döntő, hogy több pénzre tudunk-e ott szert tenni, ha kiszolgáljuk a végfogyasztókat is. Ökölszabály, hogy minden piacon helyi leányvállalatokon keresztül jelenünk meg, ez pezsdíti a versenyt. Magyarországon még nem tettünk gyakorlati lépéseket arra, hogy belépjünk a gáz kiskereskedelmi piacára” – tette hozzá a Gazprom szóvivője.

Ukrajnai kérdőjelek

Továbbra is nyitott, hogy a Gazprom milyen szerepet vállal az ukrajnai gázhálózat felújításában. Szergej Kuprijanov rámutatott: Brüsszel a tavaszi donorkonferencián nem pénzt, hanem csak garanciát ígért az ukrajnai projektre. Ám az akkor felmerült 3 milliárd dollárnál vélhetőleg sokkal többre lesz szükség, ráadásul a szóvivő szerint e tárgyban amúgy is értelmetlen minden megbeszélés, amelybe nem vonják be Oroszországot. A hálózat ugyanis a szovjet időkben épült, a szovjet gázrendszer részeként, és máig Oroszország az egyetlen tranzitcélú használója. Ha felújítják a hálózatot, feltétlenül össze kell hangolni az ukrajnai és az oroszországi tranzitrendszer minden elemét.

További részletek: vg.hu/kuprijanov