Egyfelől jó, hogy a résztvevőket nem bántalmazták, mert a rendőrség végre tette a dolgát, másrészt sajnos el kellene azon gondolkodni, hogy ez a rendezvény eléri-e a célját a mai Magyarországon, a felvonulók testi épségének védelme miatt hermetikusan elzárva. A mai Magyarországon nácik - nappal - egyedül lévő nőt vernek meg a pólója miatt, melegekre vadásznak az éjszakában.
Azt gondolom, hogy jövőre, a jobboldali kormány első évében, a Pride-ot és a felvonulást semmiképpen sem szabad abbahagyni, de el lehetne azon gondolkodni, hogy kicsit másképp kellene csinálni, amíg "Európa ideér". Sajnálom, hogy állítólag az idén kevesebb volt a meleg, mint a szimpatizáns. Remélem, jövőre több meleg és közéleti személyiség vonul majd – mondta a volt személyügyi államtitkár a Népszabadságnak adott interjújában.
Mint mondta, részben családi, részben pedig munkahelyi okok miatt nem tudott hazamenni a felvonulás idejére. Hozzátette. az idén, jelenlegi lakóhelyén, a "katolikus" Madridban volt jelen a Meleg Büszkeség felszabadult ünnepén, ami a nyugati fővárosokhoz hasonlóan egy hihetetlen, színpompás karnevál volt, csaknem egymillió emberrel. Nyoma sem volt zavargóknak, rendőrségi rácsoknak, hőbörgőknek, akik és amik között igen szánalmasan érezte magát tavaly Budapesten - kordonok közt kicsit az egész elveszti az értelmét – vélte Szetey Gábor.
De azt gondolom, hogy az elmúlt két év történései, az élettársi törvényben végzett katalizátori szerepem és az, hogy a melegkérdés a politikai közéletben immár nem tabutéma, egyértelművé teszik, hogy hol áll a kérdésben. Még akkor is, ha ez sokak számára nem szimpatikus. Nem baj. Mint mondta, továbbra is hisz abban, hogy az ország gazdasági fellendüléséhez az út a társadalmi és a morális fellendülésén át vezet és, hogy nincs ennek egy sajátos, a nyugatitól eltérő, magyar vagy kelet-közép-európai útja. "Ahhoz, hogy másokat elfogadjunk, vagy legalább ne utáljuk, először saját magunkat kell elfogadnunk és szeretnünk. Ebben a magyar lét sajátosan defektes. Ki kell törnünk a nyavalygásból, az önsorsrontásból, a "balsors, akit régen tép"- életérzéséből" – szögezte le Szetey Gábor.
