Támogatja Moszkva a rubelhiteleket
Az orosz cégek devizaadóssága a globális pénzügyi válság 2008-as kitörése előtti három évben több mint a háromszorosára emelkedett, miután azok költsége rekordalacsony szintre sülylyedt. 2008 augusztusa és 2009 januárja között viszont a rubel 35 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben, és ez sok vállalat számára elviselhetetlen mértékben megemelte a hiteltörlesztés terhét. A kormánynak az így bajba került cégeket 11 milliárd dollárral kellett kisegítenie.
Bár a rubelben történő eladósodás költsége 2008 júliusa óta nem volt olyan alacsony, mint most, az átlagosan 11,4 százalékos kamatláb még mindig magasabb a dollárhitelekre jellemző 8,5 százaléknál. Igaz, az árfolyamkockázat ellen védelmet nyújtó fedezeti ügyeletek költségét is figyelembe véve a rubelben felvett kölcsönök már 1,2 százalékponttal olcsóbbak, mint a dollárban folyósítottak.
Ha az orosz parlament áldását adja a kormányzati tervekre, tovább nőhet a rubelhitelek vonzereje. A kamatfizetés adóból levonható hányadát a tervezet szerint a jegybanki alapkamat 1,8-szeresére emelnék a jelenlegi 1,1-ről. A devizahitelek esetében viszont a kedvezmény mértéke a jelenleg 15 százalékban megállapított, fix értékről az alapkamat 0,8-szeresére csökkenne. A most 7,75 százalékos irányadó ráta mellett mindez azt jelenti, hogy rubelhitelek esetében a kamatteher 13,95 százaléka lesz leírható az adóból, míg a devizakölcsönöknél csak 6,2 százaléka.
Oroszországban a devizahitelek állománya 2008 szeptemberében volt a csúcson 307 milliárd dollárral. A legfrissebb jegybanki adatok szerint a vállalatok devizakölcsöne most 295 milliárd dollárt tesz ki, szemben a rubelhitelek 12 800 milliárdos (dollárban számítva 410,8 milliárd) összegével. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a vállalati szféra túlzott mértékű nemzetközi eladósodottsága mélyítette a gazdasági recessziót; az orosz GDP tavaly 7,9 százalékkal esett vissza. VG
