BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Kehi mindent látni akar: magánszámlákat is, banki titkainkat is

Ha az Országgyűlés elfogadja Selmeczi Gabriella tegnap benyújtott törvényjavaslatát, a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szabadon megvizsgálhatja bárki bank- és értékpapírszámláit, akkor is, ha az illető semmiféle közpénzt nem használt fel.

„A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjválasztás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról” szóló javaslat kibővítené a Kehi hatáskö-rét, így a hivatal az államháztartásról szóló törvény módosítása után a magánnyugdíjpénztárak működését és gazdálkodását is górcső alá veheti majd – visszamenőleg is.

Ennek elvégzéséhez pedig módosítottak több pénzügyi intézményekre vonatkozó törvényt is úgy, hogy a Kehi üzleti, bank- és értékpapírtitkokhoz is szabadon hozzáférhessen. A magánnyugdíjpénztárakról, a hitelintézetekről és a befektetési vállalkozásokról szóló törvények rendelkezései alapján jelenleg az ilyen információkhoz a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv csak akkor juthat hozzá, ha a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét vizsgálja. A törvényjavaslat viszont úgy módosítja a jogszabályokat, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ilyen megkötések nélkül beleláthasson ezekbe az adatokba.

Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert e nélkül nem lehetne eredményesen ellenőrizni a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadását. Az indítvány benyújtója szerint nem ütközik adatvédelmi jogszabályba a pénztártagok személyes adataiba és a magánszámlákba való betekintés, mivel az közérdekű feladatokat szolgál, és az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött. Az adatvédelmi biztos hivatala mára ígért állásfoglalást ebben az ügyben.

A magánnyugdíjpénztárak egyébként jelenleg is szoros felügyelet alatt állnak, az 1998 óta működő intézményeket a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) ellenőrzi. A hatóság éppen az elmúlt hetekben kötelezte arra a kasszákat, hogy a töredékükre csökkenő működési bevételek miatt a korábbinál rendszeresebben (hetente vagy havonta) számoljanak be működési és likviditási tartalékaik alakulásáról. Emellett azt is rendszeresen figyeli a hatóság, hogy a befektetési tevékenységük megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, vagy megfelelő időben jóváírják-e tagjaik számláin a befizetéseket. A benyújtott jogszabálytervezet egyébként a PSZÁF-ról szóló törvényt is módosítja, hogy a felügyelet felhatalmazást kapjon arra, hogy adatokat adjon át a Kehinek, a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében ugyanis ezt meg kellene tagadnia.

A Világgazdaság kérdésére a Kehi nem tudta megmondani, hogy az új jogosítványaival hogyan fog élni, pontosan milyen esetekben néz majd bele a magánszámlákba. A hivatal a törvényjavaslatot sem kívánta kommentálni addig, amíg nem fogadja el az Országgyűlés. Hasonlóan nyilatkozott ebben a kérdésben a PSZÁF is.

Az érintett pénztárak sem kommentálták lapzártánkig a törvényjavaslatot, ám korábban a Stabilitás Pénztárszövetség többször is kijelentette: az intézmények állnak elébe mindenféle vizsgálatnak, hiszen az utolsó fillérig el tudnak számolni a tagok vagyonával.

Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője, volt pénzügyminiszter a Duna Televíziónak nyilatkozva színtiszta bosszúhadjáratnak nevezte a magánnyugdíjpénztárak utólagos átvilágításának tervezetét, amely során be kell bizonyítani, hogy a kormánynak az a döntése, amellyel közel háromezer milliárd forint felhalmozott vagyont a magánpénztárakból átirányított az állami költségvetésbe, helyes intézkedés volt.

Negyvenezer jogfenntartó nyilatkozat

Január 31-ig 39 645 érvényes, valamint 1947 határidőn túl feladott, azaz érvénytelen magán-nyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos jogfenntartó nyilatkozat érkezett a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez – közölte a szervezet az MTI-vel.

A nyilatkozatokkal a magánrendszerben való jogfolytonosságot lehet garantálni abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a nyugdíjpénztári törvényt.

Az Alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése esetén Strasbourgban, vagy ha kell, Luxembourgban, az Európai Bíróságon keresnek jogorvoslatot az emberi méltóság kérdésében és a magánrendszerben maradók cinikus megkülönböztetése miatt – a közölte szövetség.

A nyilatkozatokkal a magánrendszerben való jogfolytonosságot lehet garantálni abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a nyugdíjpénztári törvényt.

Az Alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése esetén Strasbourgban, vagy ha kell, Luxembourgban, az Európai Bíróságon keresnek jogorvoslatot az emberi méltóság kérdésében és a magánrendszerben maradók cinikus megkülönböztetése miatt – a közölte szövetség. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.