70 év: Minél tovább dolgozik valaki, annál nagyobb nyugdíjat kap - norvég nyugdíjreform

– Az európai gazdasági sajtó már hosszú ideje az euróövezet krízisétől hangos, a következő válságülés éppen néhány nap múlva esedékes. Mit gondol, megérte-e kívül maradni a közösségen?

– Tény, hogy nagyon bizonytalan időket élünk, amelyben sok országnak egyensúlyba kell állítania a gazdaságát. Bár nem vagyunk tagjai az EU-nak, nagyon szoros szálak fűznek hozzá: a külkereskedelmünk több mint kétharmada ezzel a térséggel bonyolódik, és fontos szerepünk van az európai energiaellátás biztosításában is. Tehát a mi érdekünk is, hogy Európa sikeresen birkózzon meg a gazdasági nehézségekkel. Az EU-csatlakozás, amelyet már két alkalommal utasítottak el népszavazáson a norvégok, egyébként most sincs napirenden, ez a kérdés nem is szerepel a politikai vitákban.

– Egy kívülálló sok esetben jobban átlátja a bajokat, mint egy belső szemlélő. Ön szerint gazdasági téren mi a legnagyobb problémája az EU-nak?

– Az akut teendőkön, a gazdasági egyensúly megteremtésén és az adósság csökkentésén túl a legfontosabb feladat, hogy időben fel kell készülni a következő nagy hullámra. Ez pedig a társadalom elöregedése, ami nem lesz kezelhető a foglalkoztatás növelése nélkül. A legtöbb országban strukturális reformok kellenek, olyanok, amilyeneket mi már megtettünk Norvégiában. Az idei évben indítottuk el például a nyugdíjreformot, ennek egyik legfontosabb eleme, hogy minél tovább dolgozik valaki, annál nagyobb nyugdíjat fog kapni. Ez az intézkedés ösztönzi a munkavállalást, és fenntarthatóbbá teszi az egész rendszert. A nyugdíjkorhatár 67 év, de 70 éves korig is lehet dolgozni. Emellett a privát szektorban bevezettük a korai nyugdíjazás lehetőségét: 62 éves kortól lehet állami nyugdíjat kapni, ez azonban csökkentett ellátással jár. Ez egy hosszú távon is fenntartható modell, amelynek sikeressége azonban függ attól is, hogyan alakul a munkaerőpiac.

– A közelmúltban a magyar kormány is előállt gazdasági reformcsomagjával, amely azonban még az Európai Bizottság szerint is híján van konkrétumoknak. Ön milyen elemeket emelne át a magyar csomagba az említettek közül?

– A lényeg a foglalkoztatás ösztönzése, mert ez határozza meg a gazdaság jövőjét. Magyarországon a munkanélküliség tíz százalék felett van, Norvégiában 3,5 százalék. Itt 55 százalék körüli az aktivitási ráta, nálunk ez nyolcvan. Mi ezt annak köszönhetjük, hogy az elmúlt 70-80 évben a foglalkoztatás növelését tettük a gazdaságpolitika középpontjába. Sikerült a nők aktivitási rátáját is fellendíteni, amely a 90-es évek közepére, mintegy húsz év alatt 45-ről csaknem 80 százalékra nőtt. Igaz, jótékony hatása volt az olajbevételek 70-es évekbeli megindulásának, amely lehetővé tette a szociális biztonság kibővítését, és így – a megfelelő életfeltételek megteremtésével – növelte a termelékenységet.

Az egyeztetések fő témái a pénzintézeti betétekre vonatkozó garanciák és a magyar uniós elnökség célkitűzései voltak, ezen belül főként a gazdasági és pénzügyek tanácsának prioritásai kerültek terítékre. Mint ismert, utóbbi ülésein az idei első fél évben Matolcsy György elnököl, így a norvég külügyminiszter valószínűleg néhány, az országa számára fontos kérdésben lobbizott a magyar miniszternél.

Szóba kerültek a magyar kormány aktuális intézkedései, így a multikra kivetett különadók is, amelyek az egyik legnagyobb magyar mobilszolgáltatót, a norvég kézben lévő Telenor Magyarország Zrt.-t is sújtják.

Az egyeztetések fő témái a pénzintézeti betétekre vonatkozó garanciák és a magyar uniós elnökség célkitűzései voltak, ezen belül főként a gazdasági és pénzügyek tanácsának prioritásai kerültek terítékre. Mint ismert, utóbbi ülésein az idei első fél évben Matolcsy György elnököl, így a norvég külügyminiszter valószínűleg néhány, az országa számára fontos kérdésben lobbizott a magyar miniszternél.

Szóba kerültek a magyar kormány aktuális intézkedései, így a multikra kivetett különadók is, amelyek az egyik legnagyobb magyar mobilszolgáltatót, a norvég kézben lévő Telenor Magyarország Zrt.-t is sújtják. A norvég gazdaság számokban (2010, becslés) - GDP-növekedés: 1,5%

- GDP/fő: 59 100 dollár

- A GDP összetétele: szolgáltatás: 57,8, ipar: 40,1, mezőgazdaság: 2,1 százalék

- Munkanélküliség: 3,6 százalék

- Infláció: 2,4 százalék

- A világ 2. legnagyobb gáz- és 9. legnagyobb olajexportőre -->