Közel ötödével nőtt tavaly a külföldi tőkéből megvalósult beruházások száma Franciaországban. Szakemberek szerint ugyanakkor Párizsnak jóval nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie a gazdaság versenyképessé tétele érdekében.
Összesen 782-re nőtt a beruházási projektek száma, ez 22 százalékos bővülés az előző évi adathoz képest. Ez igen jó hír a francia kabinet számára a beruházások terén 2007 és 2009 között tapasztalt visszaesést, majd stagnálást követően. Az aktivitás növekedésének köszönhetően összesen 32 ezer munkahelyet teremtettek, illetve őriztek meg a vállalatok, ez 6 százalékos javulást jelent 2009-hez képest – emelte ki Christine Lagarde pénzügyminiszter.
A külföldi működőtőke-beáramlás 2010-es összértékének alakulásával kapcsolatban ugyanakkor eltérnek a számítások – mutat rá a FAZ. Miközben az ENSZ kereskedelmi szervezete, az UNCTAD szerint az összérték 3 százalékkal, 57 milliárd dollárra csökkent 2009-hez viszonyítva, a francia központi bank 33 százalékos viszszaesésről beszél. A kormányzat szerint azonban az utóbbi adat a pénzügyi befektetések mérlegét is tartalmazza, és a különbség ennek eredménye.
Franciaország sokat tesz mostanában azért, hogy növelje vonzerejét a külföldi cégek szemében. Nicolas Sarkozy elnök például hétfőn vett részt az ország befektetési vonzerejét javítani hivatott „stratégiai tanács” ülésén. A 2012-es elnökválasztásra készülő Sarkozynek egyébként igen nagy szüksége lenne a gazdasági sikerekre a hétvégi választási kudarc után.
A versenyképesség növelése ugyanakkor korántsem csak az elnök választási sikere szempontjából fontos. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) várhatóan áprilisban adja ki negyedéves országjelentését, amelyben a kis- és közepes vállalkozások terheinek csökkentését fogják sürgetni a The Guardian értesülése szerint. Az OECD ezenfelül a költségvetési helyzet miatt is aggódik. A szervezet Franciaország-szakértője, Hervé Boulhol szerint a francia fiskális politika az elmúlt 35 évben elhibázott volt, és ezen a tendencián csak rontott a globális válság.
Az országgal kapcsolatban a viszonylag alacsony és kiszámítható energiaárakat, illetve az iparűzési megszűnését szokták említeni. Előbbi esetében kisebb szépséghiba, hogy az áramár stabilitása az atomenergia 75 százalékos arányának köszönhető, ez a japán katasztrófa fényében nem feltétlenül előny hosszabb távon. Szintén pozitívumnak számít a jó infrastruktúra és a jól képzett munkaerő is. Hátrányként szokták felhozni ugyanakkor a nehézkes bürokráciát, illetve az alkalmazókra nézve igen szigorú munkajogi szabályozást.
A The New York Times által idézett kínai beruházók szerint Franciaország ennek ellenére nyitottabb a külföldi beruházókkal szemben, mint Németország. Ezt a nyitottságot látszik alátámasztani az is, hogy az FDI-beáramlás összértéke tekintetében 2009-ben a harmadik, 2010-ben pedig a negyedik volt Franciaország a globális rangsorban. Csak olyan államok előzték meg e téren, mint az USA, Kína, és tavaly már Hongkong is. Mások, például az olasz beruházók megítélése szerint azonban továbbra is élnek Franciaországban azok a rossz emlékű reflexek, amelyek számos módszerrel igyekeznek távol tartani a külföldi tőkét bizonyos területektől.
Kettős csapás Sarkozynek
A kormányzó UMP hétvégi veresége miatt még többen kételkednek Sarkozy esélyeiben a 2012-es elnökválasztáson. A kantonális (megyei) választások második fordulóján a jobbközép UMP a szavazatok alig 20 százalékát szerezte meg. Bár az egyértelmű győztesek az ellenzéki szocialisták voltak a maguk 36 százalékával, a radikális Nemzeti Front (FN) is nagyon megerősödött közel 12 százalékos eredményével. Ráadásul az FN egyes megyékben nagyon magas szavazati arányt ért el, és története során első ízben küldhet két képviselőt a helyi tanácsokba.Az UMP-ben a kudarc után vita robbant ki a 2012-es elnökválasztási stratégiáról. Francois Baroin kormányszóvivő a „leginkább republikánus” értékekhez való visszatérést szorgalmazta, ahelyett, hogy a párt az iszlámhoz való viszonyról és egyéb hasonló kérdésekről folytat vitát.
El kell kerülni még a gyanúját is annak, hogy bárkit is megbélyegzünk – hangsúlyozta. Sarkozy kezdeményezésére ugyanakkor a jövő héten vita indul az iszlám és a világi állam viszonyáról. A muzulmánok képezik a második legnagyobb vallási csoportot Franciaországban, és az ezzel kapcsolatos problémák tematizálása a megerősödött Nemzeti Front kedvenc területe.
Az UMP-ben a kudarc után vita robbant ki a 2012-es elnökválasztási stratégiáról. Francois Baroin kormányszóvivő a „leginkább republikánus” értékekhez való visszatérést szorgalmazta, ahelyett, hogy a párt az iszlámhoz való viszonyról és egyéb hasonló kérdésekről folytat vitát.
El kell kerülni még a gyanúját is annak, hogy bárkit is megbélyegzünk – hangsúlyozta. Sarkozy kezdeményezésére ugyanakkor a jövő héten vita indul az iszlám és a világi állam viszonyáról. A muzulmánok képezik a második legnagyobb vallási csoportot Franciaországban, és az ezzel kapcsolatos problémák tematizálása a megerősödött Nemzeti Front kedvenc területe. -->
