A jelenlegi a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek és valamilyen szakmához juttattak, illetve iskolázottsághoz segítettek – ezt a javaslatot is felveti az az előterjesztés, amely az új nyugdíjrendszer lehetséges irányaival foglalkozik. A kormány szerint vitaanyagról van szó, amiről egyelőre semmilyen döntés nem született – írja a Magyar Nemzet.
Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyugdíjszakértője szerint a kormány elképzelése ellentmond eddigi álláspontjuknak. Északi szomszédjainknál volt olyan, hogy a nők egy év korkedvezményt kapnak gyermekenként.
Mint ismert, a kormány egykulcsos adót vezetett be, és a „tisztán” egykulcsos adóra törekszik. Ennek következtében a jó keresetűek, és a többgyermekesek járhattak jól, míg az alacsonyabb jövedelmű gyermektelenek mindenképpen rosszabbul járnak már idén is. Akik azonban az alacsonyabb jövedelemkategóriába vannak, hiába van több gyermekük, nem tudják kihasználni a teljes adókedvezményt, ehhez ugyanis magasabb jövedelemre lenne szükség.
A Magyar Nemzet cikke arról számol be, a kormány egy lehetséges szcenáriónak tartja, hogy akik az elvárt számúnál kevesebb gyermeket nevelnek, illetve nem adták meg nekik a minimálisan elvárt képzettséget, azoknak (…) lehetne magasabb a nyugdíjkorhatár. Simonovits szerint a kormány terve a gyermeklétszám csökkenését nem oldja meg, és ellent mond annak a törvénynek, amelyet nemrég hoztak. E szerint a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. A szakértő szerint el kellene törölni ezt a törvényt.
A kormány terve teljesen rossz, ha a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből nézzük: „ha két évvel felemelnék a nyugdíjkorhatárt, és abból adnának kedvezményt, az nem lenne büntető jellegű” – magyarázta a közgazdász. „Mi történik abban az esetben, ha valakinek fogyatékos gyereke születik, és ezért nem tudja taníttatni?” – tette fel a kérdést a nyugdíjszakértő.
Egy másik forgatókönyv szerint „a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat” úgy kompenzálnál, hogy a kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. „Ez a javaslat arra ösztönözne, hogy korábban – például az egyetemi évek alatt – sor kerülhessen gyermekvállalásra” – írja a lap. Simonovits szerint valóban pozitív lenne, ha korábban vállalnának gyermeket, azonban ez az „egyetemi évek” rovására is mehetne.
Nagy Annak kormányszóvivő elmondta: korai stádiumban lévő munkaanyagról van szó, amely nagyon távol van még attól, hogy a kabinet elé kerüljön.
A Magyar Nemzet birtokába került anyagban az áll, hogy „nincs alternatívája a felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek”. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi járulékbefizetéseket utalják a nyugdíjasoknak. „Nem oszt, és nem szoroz az, hogy tőkésített, vagy felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik egy országban” – vélekedett Simonovits András. Hozzátette: „tévedés volt az államadósság növekedéséből a tőkésített rendszerre áttérni”.
Arra is rámutatott, hogy az új alkotmány értelmében nem lehet újra tőkefedezeti nyugdíjrendszer. Simonovits András emlékezetett Tölgyessy Péter nyilatkozatára: „Tölgyessy Péter azt mondta, az új alkotmányt szemétdombra kell dobni”.
„Ha a Fidesz 33 százalék felett marad a parlamentben 2014-ben, és egy új kormány úgy döntene, hogy bevezetné az eurót, akkor sem tudná. A forint kivezetéséhez ugyanis kétharmados többség kell” – magyarázta az MTA közgazdásza.
