Világgazdaság

Nem lankad a segélyezés

Magyarország szerepe nem elhanyagolható a legkevésbé fejlett országok segélyezésében – mondta lapunknak Major István magyar WTO-nagykövet. A Világkereskedelmi Szervezet a napokban tette közzé az Aid for Trade (Segély kereskedelemért) kezdeményezés jelentését.

„Csattanós választ adott a Segély kereskedelemért nemzetközi program előrehaladását felmérő jelentés azokra a vádakra, melyek szerint a WTO dohai liberalizációs fordulója azért bukik, mert a fejlett országok nem hajlandók engedményeket tenni, megfelelően segíteni a fejlődőket, köztük is elsősorban a leginkább rászoruló legkevésbé fejlett országokat” – summázta a 2005-ben indult programról a napokban Genfben közzétett dokumentum egyik legfőbb tanulságát Major István. Mint azt Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója is hangsúlyozta annak bemutatásakor: ma 60 százalékkal több forrást biztosítanak a zömmel fejlett országok a fejlődők számára e célból, mint a 2002–05-ös periódusban. Major szerint ma a nemzetközi együttműködés területén ez a legnagyobb sikertörténet.

2009-ben már évi 40 milliárd dollár állt rendelkezésre az elsősorban a legkevésbé fejlett országokra (LDC) koncentráló, kifejezetten termelő befektetésekre. Ezek a világpiacon eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozó kapacitások kialakítását, a gazdasági infrastruktúra kiépítését, a kereskedelempolitika és -szabályozás fejlesztését is támogatják. A segélyezés részint nemzetközi szervezeteken keresztül, részben nemzetközi alapok bevonásával, részben pedig kétoldalú együttműködések révén zajlik. A jelentés szerint az egyéb hivatalos segélyezési források is megkétszereződtek, 51 milliárd dollárra. A legtöbb segélyt az afrikai országok kapják.

Magyarország – mondta lapunknak Major István – méretéhez és lehetőségeihez képest szépen kiveszi a részét a segélyezésből. A konkrét számok ugyan azt mutatják, hogy a válság itt is éreztette hatását. Ám ennek ellenére is tavaly durván 23,5 milliárd forint jutott nemzetközi segélyezési célokra. Ez 0,075 százalékponttal elmarad ugyan az ország által az uniós csatlakozás részeként vállalt GNI-arányos 0,17 százaléktól, de valamivel (0,005 százalékponttal) még meg is haladja az EU újabb tagállamainak 0,9-es GNI-arányos folyósítását. A 113 millió dollárnak megfelelő összeg mintegy 75 százalékát a különböző nemzetközi szervezetekbe, alapokba befizetett tagdíjak és hozzájárulások hivatalos fejlesztési segélyként elszámolható részaránya alkotta tavaly, a kétoldalú keretben folytatott fejlesztési célú együttműködésre előirányzott és felhasznált összegek a ráfordításoknak pedig nagyjából a negyedét tették ki – derül ki a jelentésből.

A fejlesztési együttműködés keretében nagy szerepünk van az LDC-k segítésében. A Külügyminisztériumtól megtudtuk: ezeket az országokat mind két-, mind többoldalú keretek között támogatjuk. A számos multilaterális csatorna közül kiemelkedik az EDF (Európai Fejlesztési Alap) – amelybe az idén fizetünk be először –, a világbanki IDA-alap (International Development Association), továbbá a korábban megkezdett, a nagymértékben eladósodott országokat támogatni hivatott HIPC (Heavily Indebted Poor Countries) és az adósságenyhítést segítő MDRI (Multilateral Debt Relief Initiative) kezdeményezés finanszírozása. Ezek a csatornák jelentős forrásokat biztosítanak a fejlődő országok megsegítésére (gazdasági/szociális reformok támogatása, szegénységcsökkentés), köztük nagymértékben az LDC-kére. Ezen túlmenően támogattuk az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) alatt létrehozott Globális Környezetvédelmi Alapjának (GEF) a Legkevésbé Fejlett Országok Alapját (LDCF), amely kizárólag az LDC-k klímaváltozás elleni küzdelmét segíti.

Hivatalos fejlesztési támogatás (a GNI százalékában)

- 2005-ös vállalás: 2010-re a GNI 0,17, 2015-ben 0,33 százalékát költi támogatásra

- Tény: 2009-ben a GNI 0,095, 2010-ben 0,091 százalékát költötte erre a célra

- Ezen belül (2010-ben) a multilaterális befizetések az összeg mintegy 75 százalékát, 17,71 milliárdot tettek ki, a kétoldalú programok keretében felhasznált összeg 5,8 milliárd forint volt

Forrás: Beszámoló Magyarország 2010. évi hivatalos nemzetközi fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási tevékenységéről

- Tény: 2009-ben a GNI 0,095, 2010-ben 0,091 százalékát költötte erre a célra

- Ezen belül (2010-ben) a multilaterális befizetések az összeg mintegy 75 százalékát, 17,71 milliárdot tettek ki, a kétoldalú programok keretében felhasznált összeg 5,8 milliárd forint volt

Forrás: Beszámoló Magyarország 2010. évi hivatalos nemzetközi fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási tevékenységéről-->

Borbély László András