Elhidegültek Timosenkótól, háttérbe szorult a csúcs
A keleti partnerországok pedig válaszul várhatóan kihangsúlyozzák a zárónyilatkozatban a Nabucco gázvezeték megépítésének stratégiai fontosságát. Kijevvel várhatóan az év végi EU–ukrán csúcson írják alá a szabad kereskedelmi megállapodást. Az utóbbi idÕszakban azonban elhidegültek az EU–ukrán kapcsolatok Julija Timosenko egykori kormányfÕ letartóztatása miatt. Szintén fagyosak az EU–fehérorosz kapcsolatok. Az EU ugyanis szankciókat vetett ki Minszkre, miután a Lukasenko-rezsim brutális módon lépett fel a tavaly év végi elnökválasztás után az ellenzékkel szemben.
A találkozót beárnyékolja, hogy az eseményre nem ment el a francia államfÕ, a brit és az olasz miniszterelnök sem. „Ez azt mutatja, hogy a lengyelek törekvése ellenére a csúcs – a 2009-es prágai találkozóhoz hasonlóan – háttérbe szorult az EU napirendjén” – mondta lapunknak Deák András, a CEU EU-bÕvítési tanulmányok központjának kutatási igazgatója. A szakértÕ szerint a keleti partnerség egy regionális kezdeményezés maradt, a nagyobb nyugat-európai tagállamok számára ugyanis nem igazán érdekes a térség.
Az eseményt eredetileg a magyar EU-elnökség ideje alatt tartották volna. Az akkori megállapodás értelmében hazánk elvileg társházigazdája a mostani csúcsnak, azonban ennek nem sok nyomát látni a lengyel elnökség hivatalos honlapján. Deák András szerint Magyarország csak szépségtapaszként kapta a társházigazda címet a találkozó áthelyezése miatt, a csúcsot fÕként a lengyel diplomácia készítette elÕ.
