Fel kell gyorsítani az uniós források kifizetését
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTeljes átszervezéssel fokozta hatékonyságát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Petykó Zoltán, a szervezet elnöke szerint a legnagyobb kihívást még mindig a források lehívásának felgyorsítása jelenti.
Egy-egy kormányváltás alkalmával az államigazgatás bizonyos területei megdermednek, a sorok újrarendezése pedig akár hosszú hónapokat is igénybe vehet. Mi várta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új vezetését?
Olyan feladatokkal voltunk kénytelenek szembenézni, amelyek természetszerűen nem tűrtek halasztást: ki kellett futtatnunk viszonylag sok operatív programot, nem állhattak le a nehezen megindult kifizetések sem, ugyanakkor át kellett tekintenünk az örökséget. A korábbi kaotikus állapotokat jól példázta, hogy a jelenlegi programozási időszakban csaknem 20 ezer alkalommal került sor helyszíni szemlére, szabálytalanság gyanúja pedig 1200 esetben merült fel. Az átvilágítás után 263 jogvitás ügyünk lett és 23 esetben tettünk büntető feljelentést.
A felülvizsgálat kiterjedt a már futó NFÜ-s szerződésekre is?
Természetesen igen, ám erre nem elsősorban jogi, hanem gazdaságpolitikai okok vezérelték az ügynökséget. A kedvezményezettek közreműködésével áttekintettük a Brüsszelben és Budapesten jóváhagyott kiemelt programokat és nagyberuházásokat. Ezek ismeretében, valamint a kormány gazdaságpolitikai célkitűzései alapján fektettük le 2011 januárjában az Új Széchenyi Terv alapjait, ami javarészt uniós forrásokra épít.
Vészesen közeledik a 2007–2013-as uniós költségvetési időszak vége. A korábbi években igen akadozva ment a források lehívása, kiutalása. Beindult már a gépezet?
Jó hír, hogy a programok és így a kifizetések két évvel túlnyúlhatnak a ciklus végén, de a számok ismeretében nem vagyunk kényelmes helyzetben. Az előző kormány idejében, 2010 májusáig átlagban heti 103 szerződött projekt volt, a mi átlagunk 195 darab hetente. Nem igazak tehát azok a vádak, amelyek szerint a kormányváltás után megtört volna a szerződéskötések lendülete.
Mekkora a hazánk számára rendelkezésre álló összeg az épp futó ciklusban, és hol tartunk ennek lehívásában?
A programok teljes támogatási összege – figyelembe véve a hazai 15 százalékos és az Unió 85 százalékos részarányát – mai áron számolva 8209 milliárd forint. Támogatói döntéssel lekötött összeg 5810 milliárd forint, míg szerződést 5373 milliárd forint értékben kötöttünk, az eddig kifizetett összeg pedig 2546 milliárd forint. Nagy kihívás, hogy a jövőben évi 1400-1500 milliárdot kell lehívnunk, ha nem akarunk pénzt hagyni az uniós kasszában.
Mindez azonban csak ábránd marad, ha a tőkehiányos önkormányzatok, egyetemek, egyéb állami fenntartású intézmények az önerőt sem tudják előteremteni…
Valóban az egyik legfőbb nehézséget a krónikus forráshiány okozza, főleg az államháztartáson belüli pályázók részéről. Az ő támogatásukra szükséges létrehozni egy államháztartási önerőalapot, amely segít a szükséges összeg előteremtésében. Úgy becsüljük, erre a célra 100 milliárd forint elegendő lenne.
