Világgazdaság

Soha nem voltak ilyen borúlátóak a pénzügyi szakértők

Hiába lélegeztek fel valamelyest a piacok az európai szuverén adósságválság terhe alól, a világ pénzügyi szakemberei 2012 második negyedévében még soha nem voltak ilyen borúlátóak. Ennek oka a kínai gazdaság lassulása és a kormányzatok túlköltekezése – derült ki az ACCA és az IMA legfrissebb tanulmányából.

Derűlátóbbak regionális társaikhoz képest azok a magyarországi pénzügyi szakértők, akik részt vettek az ACCA, a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete és az IMA, a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát vizsgáló szervezetének nemzetközi kutatásában.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzet gyakorlatilag a 3 évvel ezelőtti, azaz a 2009-es állapotokat idézi. Az összes válaszadó csaknem kétharmada (63,8 százalék) véli úgy, hogy a gazdasági kilátások stagnálni vagy egyenesen romlani fognak. Különösen szembeötlő ez az előző negyedéves adatokhoz képest, amikor olyan nem várt bizalomnövekedés volt tapasztalható, mely még a gazdaság lassú, de fokozatos növekedését vetítette előre.

A hirtelen jött bizalomvesztés az ACCA és az IMA szerint alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy habár az év eleje óta érezhetően megnövekedett a megrendelések száma világszerte, ez a trend mégsem tudta ellensúlyozni a kormányzati költekezésekből fakadó kiadásokat. Különösen aggasztó ez annak tükrében, hogy a tőkebefektetések száma valamint a foglalkoztatottsági indexek továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak világszerte. Az üzleti eredmények javítására ráadásul továbbra sincsen jobb ötlet, mint a költségek leszorítása.

A másik magyarázat, hogy habár a görögországi választások végül mégiscsak megnyugtató eredményeket hoztak, az európai adósságválság még így sem rendeződött maradéktalanul. Újabb tőrdöfésként ráadásul a világ második legnagyobb gazdasága, Kína is negatív csúccsal rukkolt elő: 13 negyedév után az idei második negyedévben bejelentett 7,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülés számít az eddigi legalacsonyabbnak. 

Közép- és kelet-európai kitekintés

Szűkebb régiónkban továbbra is nagyfokú bizalmatlanság tapasztalható a gazdasági kilátások kapcsán, különösen a magabiztosnak mutatkozó amerikai és közel-keleti régiókkal összehasonlítva. Szintén negatív változást mutat a bizalmi index alakulása az előző időszakkal összehasonlítva. Míg 2012 első negyedévében az összes válaszadó 18 százaléka hitt a gazdaság fellendülésében, addig mostanra ez az arány 12 százalékra zuhant vissza. 66 százalékuk szerint ráadásul (az előző negyedéves 62 százalékhoz képest) viszont letértünk a fejlődés útjáról, sőt, egyenesen visszaesést prognosztizálnak.

A régió tagországai közül ezúttal a magyar válaszadók bizonyultak a legoptimistábbnak. A kutatásban részvevő ACCA képesítéssel rendelkező magyar szakemberek 19 százaléka szerint számíthatunk pozitív irányú elmozdulásra és „mindössze” 59 százalékuk festett fel borúlátó jövőképet. Lelkesedésüket egyedül a litván válaszadók osztották, ott 18 százalékos a bizakodók aránya.

„Az eddigi kutatásainkban a magyar pénzügyi szakemberek meglehetősen kis szórással befolyásolták a közép- és kelet-európai bizalmi indexek alakulását, azaz válaszaik legtöbbször nem igazán tértek el az átlagtól” – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. 

„Az adatokat jobban is megvizsgálva ugyanakkor kiderül, hogy valójában nem beszélhetünk a hazai szakemberek gondolkodásmódjának hirtelen pálfordulásáról. A mostani eredmények ugyanis hasonlóan alakultak az előző negyedéves adatokhoz képest, tehát míg a magyar szakemberek nagyjából ugyanúgy, addig a régió többi válaszadója már negatívabban ítéli meg az elmúlt negyedévet” – világít rá a szakember. A 2012 második negyedévét vizsgáló „Világgazdasági Helyzetfelmérés” című tanulmány összesen 2700 szakértő megkérdezésén alapul, a közép-kelet-európai régiót 156 válaszadó képviselte.

felmérés ACCA Magyarország kitekintés régió gazdaság elemzés