Mennyit érnek a német autógyártók?

A német autógyártók első látásra nehéz időszakot élnek át, hiszen a hazai eladások a személyautók piacán szeptemberben 11 százalékkal estek vissza; bár a szám a munkanapok számával korrigálva csak 2 százalékos csökkenést mutat. A tavalyi erős év után idén jó esetben is csak stagnálás várható, ami a perifériaországok visszaesése mellett gyenge európai forgalmat vetít előre. Ennek alapján az lehet a benyomás, hogy ez negatív hatást válthat ki a részvények árfolyamában.

Természetesen az aggodalmakat a piac már jó ideje beárazta a papírok árfolyamába, miközben nemhogy a pozitív, de a semleges, sőt, az enyhén negatív forgatókönyvvel sem számol. Azt ugyan nem tudhatjuk, hogy melyik következik be, viszont valószínűségeket rendelhetünk hozzájuk. A BMW, a Daimler és a Volkswagen esetén a piaci szereplők legalább 80 százalék, de néhol 90 százalék feletti értéket kalkulálnak a leginkább pesszimista forgatókönyvnek. Ami ezeket a papírokat emellett támogatja, az a globális értékesítés és a hazai, illetve európai piacok továbbra is csökkenő súlya, amely egye kisebb jelentőséget tulajdonít az öreg kontinens adósságválsága miatti negatív hatásoknak.

A BMW a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a mostani értékeltségi szinteken 45 százalékkal van a megfelelő kockázatokkal súlyozott szintek alatt. A cég a legutolsó negyedévben rekordértékesítést mutatott fel, miközben eredményhányadai visszatértek a rendes kerékvágásba. A megfelelő értékeltségi szintekhez vagy komoly árfolyam-emelkedésre, vagy a forgalom 20 százalék feletti csökkenésére lenne szükség, ám ez egyelőre nem látszik bekövetkezni. Összehasonlításképpen: a forgalom 2007 és 2009 között, azaz a korábbi rekordév és a recesszió idején 9 százalékkal esett vissza.

A Daimler esete nagyon hasonló a BMW-hez: az értékesítés a hazai és regionális nehézségek ellenére rekordszintekre érkezett, még a negyedéves adatok szerint is, de az értékeltségi mutatók itt még szerényebbek. További adalék, hogy az árfolyam lényegében megegyezik a könyv szerinti értékkel, ami ugyan még nem jelent feltétlenül padlót az árfolyamnak, de a felfokozott félelmeket igen erősen jelzi. A cégbirodalom nagymértékű saját tőke ledarálását vetíti előre a piac, ám egyelőre ennek az ellenkezője zajlik.

A legjobban a Volkswagen papírjai néznek ki, mind fundamentális, mind technikai elemzés szemszögéből. A cég árfolyam alapján számolt cash-flow hozama meghaladja a 18 százalékot, ami rendkívül ritka, miközben a részvényárfolyam, ha hajszállal is, de ennél a papírnál is az egy részvényre jutó saját tőke alatt van. Ez utóbbi csak akkor lenne indokolt, ha nem befelé, hanem nagymértékben kifelé áramolna a tőke a működés során. Hogy ez megtörténjen, ahhoz brutális mértékű visszaesésnek kellene bekövetkeznie. Az árfolyam mindeközben négyéves csúcs közelében jár csökkent volatilitás mellett, mind a törzs-, mind a népszerű elsőbbségi papírok esetén. Mindezek alapján főként a Volkswagen esetében, de az említett két másik német autógyártónál is jóval magasabb felértékelődési, mint csökkenési potenciált jelent a következő hónapokra. Ez főleg abban az esetben igaz, ha a monetáris politika egyes országokban továbbra is fenntartja a jó hangulatot.