„Egy új cukorgyár építésének feltételeit megteremteni rendkívül költséges beruházás, ami komoly előkészítést igényel. Azzal érdemben csak a 2014-2020-ig tartó uniós ciklus pénzügyi és jogi kérdéseinek véglegesítése után lehet foglalkozni" – közölte a parlament honlapján a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándort Kulcsár Gergely kérdezte arról, hogy „mi lesz a kabai cukorgyár és az üzemi területen lévő lakótelep sorsa?” A jobbikos honatya arra emlékeztetett, hogy nemrég egy magát megnevezni nem kívánó befektetőcsoport megvásárolta a mintegy 270 hektárnyi üzemi területet az Eastern Sugar Zrt.-től. Kulcsár valószínűtlennek tartja, hogy újra beindítanák a cukorgyártást, főként annak fényében, hogy az uniós cukorkvóta tulajdonképpen a kaposvári üzemet illeti meg.
2006 őszén a Kabai Cukorgyár tulajdonosa, az Eastern Sugar Csoport üzleti jellegű döntésével bezárta többek között magyar gyárát, a 2007/2008-as gazdasági évtől kezdődően a teljes, közel száztízezer tonnás magyarországi kvótájáról pedig lemondott. A kabai lakóteleppel kapcsolatban Fazekas annyit említ meg, hogy miután bezárták a Kabai Cukorgyárat, a tulajdonos Eastern Sugar Csoport ígéretet tett a lakótelep (jelenleg mintegy 61 család, 150 ember él ott) közműellátásának további, 2016-ig történő biztosítására. A cég vállalásának egyik lényeges része volt, hogy a gyár területét részben el kívánja adni, ám az elhúzódó gazdasági válság miatt a tulajdonosváltás nem tudott zökkenőmentesen lezajlani. Az Eastern Sugar Zrt. utáni résztulajdonos az Első Magyar Bioetanol Kft. lett. A kft. azonban pénzügyi akadályok miatt, élve vevőkijelölési jogával, új tulajdonosként a Kabai Agrár-Ipari Kft.-t nevezte meg a teljes, több mint 270 hektáros terület új vevőjeként. Fazekas információi szerint az új tulajdonos mezőgazdasági célra kívánja a területet hasznosítani, ami hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez. A pontosabb hasznosítási terveket jelentősen befolyásolják a cukorkvóta rendszerének fennmaradásával kapcsolatos nyitott kérdések.
Fazekas arra emlékeztetett, hogy Magyarország ma a 300-320 ezer tonnás éves cukorfogyasztásnak sajnos csak egyharmadát képes megtermelni az egyetlen megmaradt, külföldi tulajdonú Kaposvárott működő cukorgyárban. A hazai gazdaság a korábbi cukorexportáló pozíciójából importra szoruló, kiszolgáltatott pozícióba került. A rendszerváltás idején még összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, mintegy 600 ezer tonna kapacitással. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők az évek folyamán – különösen az unió cukorpiaci reformjától ösztönözve – a gyárakat bezárták, a termelést megszüntették.
A cukorgyárak privatizációjának, a magyar cukoripar leépítésének hátterét 2011-ben országgyűlési vizsgálóbizottság tárta fel. A vidékfejlesztési miniszter felidézte, hogy a bizottság megállapítása szerint a privatizáció, illetve az uniós csatlakozási tárgyalások során az akkori magyar kormányzat elhibázott stratégiája vezetett a magyar cukoripar leépüléséhez.
A cukorkvóta rendszer Európai Bizottság által tervezett 2015 utáni megszüntetésével kapcsolatosan az idén várható végleges döntésre csak a reformfolyamat legvégén kerül sor – hangoztatta Fazekas. Szerinte az önellátáshoz hozzájáruló kvótaemeléssel kapcsolatban a kaposvári gyár kapacitásának bővítése reális opció lehet, azonban ebben az esetben a még hiányzó cukormennyiséget gyengébb területekről vagy távolabbról kellene beszállítani, amely többletköltséget jelentene. A gyár ezt csak a jelenlegi referenciaárnál magasabb belpiaci cukorár mellett lenne képes megfizetni. „Egy új gyár építésének feltételeit megteremteni rendkívül költséges beruházás, ami komoly előkészítést igényel. Azzal érdemben csak a 2014-2020-ig tartó uniós ciklus pénzügyi és jogi kérdéseinek
véglegesítése után lehet foglalkozni – hangsúlyozta Fazekas.
A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezett a mezőgazdaság minden ágazatának fejlesztésében, ezen belül a cukorrépa termelés és cukorgyártás legalább önellátási szintig történő visszaállításában. Az európai kvótarendszer szabályozási környezete, valamint a WTO Panel korábbi döntése által kikényszerített cukorreform miatt jelenleg igen szűk a magyar kormány mozgástere. Elsősorban a folyamatban levő, az Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjának tárgyalása során törekszenek arra, hogy Magyarország önellátását a jövőre vonatkozó cukorpiaci szabályozásban biztosítani tudják.
