A neonikotinoid tartalmú csávázó szerek sem közvetlen, sem közvetett hatását nem sikerült kimutatni a méhállományokra vonatkoztatva – hangoztatta egy írásbeli válaszában a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor közölte, hogy ezért tárcája nem támogatja a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatára vonatkozó tilalmat. A tárcavezetőt a független Szabó Rebeka kérdezte arról, hogy „mire alapozza a minisztérium a neonikotinoid csávázószerek hazai engedélyezésével kapcsolatos álláspontját?" A Párbeszéd Magyarországért politikusa a Greenpeace nemrég nyilvánosságra hozott adataira hivatkozva azt írta, hogy számos nemzetközi tudományos eredmény bizonyítja, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szereknek jelentős szerepük van a méhek Európa-szerte tapasztalható pusztulásában. Ezért támogatják, hogy az elővigyázatosság elvét követve Magyarországon is fel kell függeszteni a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatát, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik ártalmatlanságuk a természetes ökoszisztémában a virágok beporzásával kulcsszerepet betöltő méhek védelmének érdekében.
Fazekas válasza szerint magyar növényvédőszer-engedélyező hatóság az uniós irányelvben foglaltaknak megfelelően jelenleg forgalomban lévő, neonikotinoid hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer-készítmények engedélyokirataiban megjelenítette azokat a kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyek betartása esetén biztosított a méhek védelme. Az elővigyázatosság elve alapján szükségesnek tartja a vidékfejlesztési tárca a gondos, körültekintő felhasználást és az ellenőrzések fokozását, különös tekintettel a pollenek és a méz esetleges szennyezettségére. Fazekas kiemelten fontosnak tartja, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok mellett szabadföldi kísérletek is bizonyítsák a neonikotinoidok használatának valós kockázatát Ezeknek a vizsgálatoknak ki kell terjedniük az alkalmazott növényvédelmi technológia során keletkező elsodródásra, a pollenben és a nektárban jelenlévő növényvédőszer-maradék koncentrációjára, valamint részletes monitoringra. 2012 szeptemberében Magyarországon is elindult az unió által támogatott, államilag finanszírozott kísérleti felügyeleti program, melynek célja a méhcsaládveszteségek felmérése és okainak feltárása.
A tárcavezető közölte, hogy a hazai repce, kukorica, napraforgó vetőmagtermesztéshez használható bázismag 100 százalékban a neonikotinoid hatóanyag csoportot tartalmazó növényvédő szerrel csávázott. Az árutermesztéshez használt F1 minősített vetőmagok estében a kukorica 20 százaléka (250 ezer ha), a napraforgó 80 százaléka (480 ezer ha), és a repce 100 százaléka (260 ezer ha) kezelt neonikotinoid tartalmú csávázó szerrel. Ez összességében 1 millió hektár vetésterületet jelent. Fazekas szerint a neonikotinoidok felhasználásának korlátozása esetén (amelyről szerinte még nem bizonyosodott be, hogy ártalmas a hazai méhekre) a kukorica-csávázás helyett állomány-kezeléseket, permetezéseket kellene alkalmazni a virágzás körül, amikor a méhek gyűjtenek.
„A helyettesítő állománykezelésekre használt növényvédő szerek (piretroidok, szerves foszforsav-észterek) méh-toxicitása kockázatosabb a helyesen végrehajtott csávázásnál" – hangoztatta Fazekas. Szerinte a gazdálkodók a neonikotinoidok helyett más rovarölő növényvédő szereket fognak alkalmazni, melynek esetleges hatástalansága felesleges növényvédő szer kijuttatást eredményezhet.
A neonikotinoid csávázási technológia alkalmazása során a vetőmag még vetés előtt egy védőréteget kap, mely a növény fejlődése során teljesen felszívódik és szétoszlik abban, segítve a földalatti és feletti kártevők elleni védekezést. Az eljárás állítólag nem csak olcsóbb, de jóval hatékonyabb is más növényvédelmi technológiáknál, neki köszönhetően lecsökken, vagy egyenesen szükségtelenné válik bizonyos növényvédő szerek használata.
A Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) tanulmánya szerint évi 70-85 millió eurós kárt szenvedhet a magyar agrárium a neonikotinoid tiltással. A szervezet szerint a neonikotinoid csávázási technológia elvesztéséből adódó termelékenységi visszaesést csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással járna. Ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az gazdaságában, 50 ezer munkahely kerülne veszélybe.
Tabajdi Csaba, a méhegészségügyről és a méhészeti ágazat előtt álló kihívásokról szóló európai parlamenti jelentés szerzője szerint a neonikotinoid tartalmú növényvédőszerek nem megfelelő, illetve túlzott használata rendkívüli kockázatot jelent a méhekre és szoros összefüggésbe hozhatóak a méhcsaládok pusztulásával. Az MSZP-s politikus szerint az európai vegyipari lobbi, illetve az Európai Parlamentben a néppárti és a liberális frakció megakadályozta a hatóanyagok név szerint történő említését a jelentés végleges változatában.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) hivatalos nyilvántartási jegyzéke szerint Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa, a fajlagos méhsűrűség hazánkban a legnagyobb. a Greenpeace adataival szemben 2010-ben a 607 ezer helyett 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, a méh-populációsűrűség 11 család/km2 felett volt.
A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást.
