A magyar bankrendszer bekerülhet egy egységes európai szabályozási környezetbe

Mint mondta, létrejöttek az európai makro- és mikroprudenciális hatóságok 2011-ben. Utóbbiak feladata, hogy kidolgozzák az egységes szabályokat. Az intézmények felügyelete megmaradt nemzeti szinten.
 
A nemzeti GDP-khez mérten az európai bankok nagyon nagyra nőttek, majdhogynem kezelhetetlen a méretük a gazdaságokhoz képest.
 
A pénzügyi válság során elkezdett szétesni az európai integrált pénzügyi piac. Megindult a követelések leépülése, a bankok kivonták a pénzt egyes országokból. Elkezdtek visszahúzódni a nemzeti határokon belülre a bankok, csökkentették nemzetközi tevékenységeiket – hangsúlyozta Farkas Ádám.
 
Megszűnt az egységes piac az Európai Unióban. A finanszírozás költsége a válság hatására szétszakadt, megemelkedett a periférikus euróövezeti országokban, és elszakadt a magországokétól. Ez pedig rontja a felzárkózás esélyét.
 
A bankunió alapja az egységes banki szabályozás, ahol európai szinten születnek a magasabb szintű jogszabályok. Egységes szabályrendszer fog kialakulni az EU-ban. Három nagy pillére van a bankuniónak (amiből a harmadik még bizonytalan): a bankok felügyeletét felemelik a nemzeti szintről (SSM), kialakul egy európai szintű válságkezelési mechanizmus, és kialakul egy egységes betétbiztosítási rendszer.

A magyar bankrendszer bekerülhet egy egységes európai szabályozási környezetbe: megváltoznak a tőkekövetelmények, tőkeáttételi korlátot vezetnek be, új likviditási követelmények lesznek, változik az egyes kockázatok kezelése, változik az irányítási és juttatási szabály, módosul a piaci infrastruktúra, és ami a legfontosabb lehet, hogy megváltozik a banki válságkezelés keretrendszere.
 
 
Ha Magyarország nem SSM-tag, akkor az európai bankok csoportszintű felügyelete az EKB-hoz kerül, de a leányvállalatok felügyelete megmarad nemzeti szinten. Az OTP-csoport csoportszintű felügyelete az MNB-nél marad. Ha belépne az SSM-be, akkor az OTP csoportszintű felügyelete átkerülne az Európai Központi Bankhoz. A jelenlévő európai bankok leányai is átkerülnének.
 
Az egységes válságkezelési mechanizmus építőeleme, hogy jöjjön létre egy központi hatóság, ami kezeli az európai bankok válságát Itt a legfontosabb kérdés, hogy ki fog dönteni a bankok feldarabolásáról, egyes fiókok bezárásáról – mondta Farkas.
 
Néha pénzre is van szükség egy bank szanálásához – hangsúlyozta. Ehhez egy pénzügyi alapot hoznak létre, amibe a bankok fizetnek majd be. Az alap mögött kell egy fiskális védőháló – mert előfordulhat, hogy nincs elég pénzt –, ami a legérzékenyebb politikai kérdés, mert adófizetők pénzéről van szó – hangsúlyozta. A betétbiztosítási rendszer létrehozása a legbizonytalanabb.
 
Akkor éri meg belépni a bankunióba, ha egyenlő elbánás van a döntéshozatalban. Ha egy bankhoz hozzá kell nyúlni, akkor azonos mércével mérjék azokat. Fontos, hogy minden bank arányosan fizessen a szanálási alapba, és egyenlő feltételek mellett álljon rendelkezésre a védőernyő.
 
Farkas véleménye szerint ha megnyugtató feltételek alakulnak ki a bankunió kérdésében, akkor komolyan érdemes megfontolni, hogy Magyarország is majd részt vegyen a bankunióban. Az előnyöket majd élvezheti Magyarország, és a magyar reálgazdaság is.