A tervek szerint 2014 novemberében az elsők között indul az Ifjúsági Garancia Program – közölte a parlament honlapján Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. A kormányzatot az LMP-s Szél Bernadett kérdezte arról, hogy „Mikor indulnak a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű munkanélküli fiatalok foglalkoztathatóságának javítását célzó aktív munkaerői-piaci programok?”
Tállai leírta, hogy az európai uniós forrásfelhasználás átfogó kereteit meghatározó Partnerségi Megállapodás jóváhagyása kapcsán zajlik az egyeztetés az operatív programok, köztük a YEI-forrásokat (Youth Employment Initiative, Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés) tartalmazó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program végleges tartalmáról. Az operatív program szabályszerű elindításának elengedhetetlen feltétele a programok sarokpontjainak rögzítése. A 2014 novemberében induló Ifjúsági Garancia Program a négy hátrányos helyzetű régióban felhasználható YEI-forrásokat is magába foglalja. Az első kétéves program 36 milliárd forint keretösszeggel a tervek szerint mintegy 37 ezer 25 év alatti regisztrált álláskereső fiatal számára nyújt majd komplex segítséget. Így képzést, bértámogatást, vállalkozóvá válási támogatást, munkaerő-piaci szolgáltatást, hatékonyan segítve az alacsony iskolázottságú fiatal
állástalanok munkaerő-piaci beilleszkedését. „A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül összesen 220 milliárd forintot tervezünk (az unió 15 milliárd forintot irányzott elő) legalább 180 ezer fiatal támogatására felhasználni az Ifjúsági Garancia Programhoz kapcsolódóan" – hangoztatta Tállai. Jelenleg 75 ezerre tehető azon 15-24 éves magyar állampolgárok száma (a korosztály 15,4 százaléka), akik nem foglalkoztatottak, s nem vesznek részt sem oktatásban, sem képzésben.
Korábban Tállai még azt közölte, hogy Magyarország az Ifjúsági Garancia teljes körű bevezetését legkésőbb 2018 évre vállalta. A program keretében valamennyi uniós tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően négy hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Szél ekkor még arra emlékeztette a kormányzatot, hogy az Európai Parlament (EP) értékelése szerint Magyarországon idén nem fogják bevezetni a programot, csak pilot jelleggel indítanak kísérleti projekteket. Az EP 2018-ra várta a program teljes körű bevezetését, mivel hiányoznak azok feltételei. Elsősorban a munkaügyi szolgálat átalakítása, az ügyfélkategorizációs rendszer bevezetése, a fiatalok elhelyezkedését segítő mentorhálózat kiépítése. Hiányolták a fiatalok minél hatékonyabb elhelyezkedését szolgáló koordinációt is a munkaügyi központok, az oktatási intézmények és az ifjúsági civil szervezetek között. A program már januártól futhatna, amelynek koncepcióját 2013. februárjában fogadták el a tagállamok (Finnországban már működik a rendszer). Az egyeztetések lezárulása után a végleges verziót 2014. április 11-én nyújtotta be a magyar kormány.
Tállai erre akkor azt közölte, hogy az EP a tagállamok összességének fogalmazott meg állásfoglalást, amely nem tartalmaz közvetlenül Magyarországra irányuló utalást. Leírta, hogy uniós forrásokkal fejlesztik az új ügyfélkategorilizálási rendszert, amelyre jövő év végig vállaltak határidőt. Az ifjúsági mentorhálózat alapjaként jelenleg is alkalmaznak a munkaügyi központoknál kizárólag fiatalokkal foglalkozó szakembereket. Tállai arra is emlékeztetett, hogy a garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás lehetőséget ad a fokozatos bevezetésre azoknál a tagállamoknál, amelyek a NEET-fiatalok, vagy az ifjúsági magasabb arányával küzdenek.
