„A modellnek jobban kell működnie”

Az elmúlt tíz évben nem indult olyan rosszul az európai gazdaságok éve, mint idén. Ennek ellenére a nagyvállalkozók és a piaci szereplők optimisták – mondta el Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság „2015: Átrendeződő piacok, új tulajdonosok” című évindító konferenciáján. A magyar gazdaságnak egyáltalán nem lesz rossz éve az idei, de érdemesebb óvatosabb prognózissal számolni erre az esztendőre – emelte ki.

Varga Mihály szerint a magyar gazdasági modell működik. Az elmúlt 3-4 év teljesítménye alapján joggal mondhatom, hogy az eredményünk uniós átlag feletti. Ahhoz, hogy tartós felzárkózás valósuljon meg, ennek a modellnek jobban kell működnie. Néhány olyan módosítás kell a gazdaság szerkezetében, amely a növekedést tartóssá tudja tenni – hangsúlyozta a miniszter.

2010-ben az emberek egy része csodát várt, egy másik része csődöt, ez volt a kiindulópont. Az emberek azt gondolták, hogy a kormány csökkenti a válság hatásait: nyakig voltunk a devizahitelekben. Akkor a tíz legkockázatosabb ország között volt Magyarország, és Görögországgal emlegettek minket sűrűn – emlékeztetett Varga Mihály. A csodavárás csökkent, sokkal reálisabbak lettek a kormánnyal szembeni várakozások, miközben a csődközeli helyzettől eltávolodtunk. Továbbra is a gazdasági növekedés, a hiány kordában tartása, a munkahelyek számának növelése, az uniós források hatékony felhasználása a célunk – tette hozzá a miniszter.

Azt a módszert keresték, hogyan lehet stabil növekedést elérni, amelynek egyik eszköze az adórendszer átalakítása volt. „Minden változásnak érdemes időt adni. A munkát terhelő adókat csökkenteni kell, és ha munka alapú gazdaságról beszélünk, akkor ez azt végig kell vinni” – mondta a miniszter, kiemelve, hogy a fogyasztási típusú adókban kell beszedni a költségvetés bevételeit, adott esetben itt még növelés is szóba jöhet.

Az elmúlt évek adómódosításai után minden területen több adóbevétel folyik be, mint korábban. Szerinte helyesen és megfelelő módon állították be az adók szintjét, mert a növekedés megmaradt, és befolytak a kívánt bevételek. Ebben benne volt az online pénztárgép rendszerének bevezetése, és a kiskereskedelmi forgalom sokkal tervezhetőbbé vált. A NAV ellenőrzései célzottabbá tudtak válni, már vizsgálják azt, hogy hol kell célzott adóvizsgálatokat végrehajtani. Varga elmondta, a kötelező online pénztárgéphasználat rendszerének a kiterjesztése fog megtörténni az idei első félévben, főleg a szolgáltató szektorban.

Az elektronikus közúti áruforgalmi rendszer (EKÁER) próbaüzemben van, és semmi akadálya annak, hogy a próbaüzemet meghosszabbítsuk, ha kell – nyugtatta meg a piaci szereplőket Varga Mihály, aki kiemelte: „Nem vagyunk süketek és vakok, halljuk, hogy milyen problémák merültek fel a rendszerrel kapcsolatban.” (Az előadást követően a minisztérium be is jelentette, hogy a tesztüzemet március 1-ig kitolják, addig az ellenőrök nem büntetnek.)

A feldolgozóipar, az autógyártók. és a kiskereskedelmi forgalom is hozzájárult a növekedéshez. Az import az export feletti mértéken növekedett, de az áruforgalom többletes maradt tavaly – emlékeztetett Varga Mihály, aki kiemelte, hogy a magyar gazdaság importkitettségének csökkentése fontos feladat. A kereskedelmi mérlegünk és folyó fizetési mérlegünk romlását kell megakadályozni – hangsúlyozta.

„Az idei évre 2,4 százalékos hiányt tervezünk, amit elérhetőnek és reálisnak tartok. Az elmúlt három évben bebizonyítottunk, hogy hiány- és adósságcsökkentő politikát folytatunk. A hiány mértékét tavaly három választás ellenére is tartottuk, amit 2,5 és 2,6 százalék közé várunk” - mondta a miniszter.

A kereskedelmi bankok hitelezésének növekednie kell a következő időszakban. Nagy dilemma, hogy a bizonytalanság fogja vissza a vállaltokat, és ezért nem ruháznak be, vagy azért, mert nincs hitelezés. Valószínűleg mindkettőben van igazság – vélte Varga Mihály. Meg kell találni azokat a formákat és eszközöket, amelyekkel a hitelezést bővíteni lehet. Egy megbeszélés sorozat közepén vagyunk a Bankszövetséggel, szeretnénk egy olyan megállapodást előkészíteni, ami a hitelezést ösztönözné a következő hónapokban – mondta a miniszter. A kormány részéről nincs további bankvásárlási szándék, de ez nem egy lezárt piac. Megjelenhetnek azonban olyan eladói szándékok, amelyek érinthetnek gazdaságpolitikai célokat, nagy átalakításra azonban szerinte nem kell számítani. Az államhoz került bankok stabilizálására kell törekedni, de nem az a cél, hogy tartós állami tulajdonban maradjanak.

Varga szerint az EKB lazítása kedvező hatást gyakorol a magyar gazdaságra is, viszont kockázatot jelent, hogy a Sziriza kerülhet hatalomra Görögországban. „Nem mernék nagy téttel fogadni arra, hogy ebben az esetben a görögök az eurózónában maradnak” – mondta.

Varga az idei év nagy feladatának nevezte az oktatási, illetve a szakképzési rendszer átalakítását, amelynek kapcsán a legfontosabb döntések az első félévben megszülethetnek. A világ minden változására nem lehet felkészülni, de az elmúlt évek során stabilitást szereztünk, amelynek alapján arra lehet számítani, hogy a 2,5 százalékos gazdasági növekedés és költségvetési deficit megvalósulhat idén.