Időzített bomba a belvíz

Az elmúlt napokban enyhén csökkent a belvízzel elöntött földterület nagysága, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) összesítése szerint 123 ezer hektár van víz alatt, ennek nagyjából fele a vetés és szántó. Az OVF közlése szerint 195 szivattyútelep üzemel, a napi átemelt vízmennyiség 7,9 millió köbméter, a védekezésben 781-en vesznek részt. A vízügyi igazgatóságok gát- és csatornaőrei a vízkormányzó műtárgyakat folyamatosan ellenőrzik, szükség szerint szabályozzák.

A belvízvédelemben dolgozók heroikus munkájának dacára könnyen előfordulhat, hogy a helyzet drámaian romlik néhány napon, vagy héten belül. Ha ugyanis csak egy kevés csapadék is érkezik, a belvízzel elöntött területek nagysága nagymértékben megnőhet. Egy február 3-án kelt helyzetjelentés szerint az országban több mint kétmillió hektárt kitevő tavaszi vetésterületből csaknem 730 ezer hektárnyi teljesen telítődött. Ez azt jelenti, hogy még nincs egybefüggő belvíz a területen, de a föld már nem tud több nedvességet befogadni.

Az őszi vetésterület sem áll sokkal jobban: itt 600 ezer hektárt meghaladó átnedvesedett területről van szó. Ezekre a földekre egy újabb eső már valódi sorscsapásként hullana. „ha a most következő napokban akár csak kevés, napi 5-10 milliméter eső esne, már akkor is egybefüggő belvíz alakulhatna ki az átnedvesedett területeken, hiszen több vizet már nem képes elnyelni a föld” – mondta el lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hangsúlyozta: természetesen nem arról van szó, hogy ezen az összesen 1,3 millió hektárnyi földön feltétlenül belvíz alakulna ki, „de ha csak a felén így lesz, már az is nagyon sok”. Ez a telített terület az egybefüggő belvízzel együtt már csaknem másfélmillió hektárt tesz ki. Összehasonlításul: Magyarországon hozzávetőleg 4,8 millió hektárnyi szántót művelnek.

A legkomolyabb gond az őszi búza vetésterületén alakulhat ki. Itt a belvízzel borított terület nagysága 40 ezer hektárnál is nagyobb, míg a talajnedvességgel telített terület mérete a 400 ezer hektárhoz közelít. „Ez az őszi búza vetésterületének 40 százalékát teszi ki” – érzékeltette a probléma súlyát az elnök.

Most dől el az idei kibocsátás sorsa?

Sok múlik a következő napok, hetek időjárásán. Ha az ilyenkor szokásos „böjti szelek” megérkeznének, a szeles, napos, csapadékszegény időszak megállítaná a helyzet romlását. Mindez azért is jelentős kérdés, mert a belvízzel most elöntött területeken az idén már biztosan nem lehet gazdálkodni, itt legkorábban 2016-ban lehet majd növényt termeszteni. A már elöntött 125 ezer hektárral tehát idén nem számolhatnak a gazdák. Ha pedig kedvezőtlen időjárás jön, és 2010-hez hasonlóan félmillió hektár kerül víz alá, az jelentősen ronthatja az idei mezőgazdasági kibocsátás és az agrár-GDP számait is.