BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Olcsóbban kaphatnánk a gázt

Eshet a gáz nyugat-európaihoz viszonyított felára, ha pár kisebb fejlesztés megvalósul. A magyar–szlovák vezetéknek is köszönhető, hogy olcsóbban kapjuk az orosz energiahordozót.

A vezetékrendszer hiányosságai miatt 20-40 százalékkal többet fizetnek a közép- és délkelet-európai vevők a gázért, mint a nyugatiak, márpedig ez a felár hét, nem túl nagy infrastruktúra-beruházással jelentősen csökkenthető lenne – derül ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tegnap bemutatott elemzéséből.

"E 20-40 százalék nagy része eltűnhetne az import diverzifikálásával, de teljes kiegyenlítődés nem várható. Magyarországon az árcsökkenés kisebb, a nálunk zártabb gázrendszerű, délkelet-európai országokban pedig nagyobb lehet” – mondta a Világgazdaságnak Kaderják Péter, a REKK igazgatója.

A hét szükséges beruházást tartalmazza a 15 régiós ország által júniusban aláírt CESEC együttműködési megállapodás is. Ebből kettő érinti Magyarországot közvetlenül: a magyar–horvát összekötő vezeték felkészítése a Magyarország felé való szállításra, valamint annak megoldása, hogy a majdani horvátországi cseppfolyósgáz-terminálról (LNG-terminál) Magyarországra is érkezhessen gáz. A másik öt projektből kettőnek a révén Görögországon át és az azeri térségből érkezhetne gáz, ezek a Transz Adria Vezeték (TAP) és a görög–bolgár összekötő vezeték lennének. Szintén kettő célozná egy-egy ország – Bulgária és Románia – belső gázrendszerének megerősítését, végül Bulgária és Szerbia között is szükség van egy interkonnektorra. Összességében: az előrelépést a térségi hálózat fejlesztése, és nem a drága óriásvezetékek építése jelenti.

Ahol már gázinfrastruktúrába fektettek, ott rövid idő alatt esett a gáz ára is, ami persze nem azonos a beruházó költségeinek megtérülésével. Csehországban például a németországi szintre gyengültek a tarifák, amint kétirányúsították a Testvériség vezetéket. Litvániában egy nappal az ottani LNG-terminál átadása után 23 százalékot engedett az árból a Gazprom, Magyarországon pedig a még nem is használt szlovákiai interkonnektor létének is köszönhető, hogy az orosz eladó már nekünk is olcsóbban adja az energiahordozót.

Nyugat-Európában főként a túlkínálat okozta verseny miatt esnek az árak. Emögött az áll, hogy részben földrészünkön keresnek vevőt az Ázsiában már nem igényelt cseppfolyós gázra, csökken az európai gázigény, alacsonyabb árak következnek az olajárindexált árképletekből, a jövő év végétől pedig újabb amerikai és ausztráliai LNG-exportáló létesítményeket adnak át. Európában már annyira leesett a gáz ára, hogy újraindítottak több, kényszerpihenőn lévő gázerőművet.

Nem lesz gáz az atommal

Valószínű, hogy az Európai Bizottság nem köt bele Paks II. finanszírozási szerződésébe, írja a 444.hu. A november 23-ig tartó uniós vizsgálat során dől el, hogy indítsanak-e eljárást Magyarország ellen, vagy követeljék-e a konstrukció átalakítását az esetleges tiltott állami támogatás miatt.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek