Újabb ösztönzés az MNB-től

A jövő évi gazdasági növekedést 0,5-1 százalékponttal segíthetik a Magyar Nemzeti Bank új programjai – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, a jegybank alelnöke. Az MNB keddi háttérbeszélgetésén kiderült, hogy 2016 januárjában indítják el a növekedéstámogató programot, amely a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a növekedési hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új piaci hitelprogram (PHP) meghirdetésével.

Ha az NHP-t ki akarjuk vezetni, akkor ezt más eszközökkel kell kompenzálni – mondta Nagy Márton. Márpedig az alelnök szavai szerint az NHP-t ki kell vezetni, mert az nem maradhat örökre a rendszer része. Az NHP kivezető szakasza két pillérből áll, egyenként 300 milliárd forintos keretösszeggel. Az első pillér az eddigi NHP folytatása, némi korlátozással, a második pedig a devizabevétellel rendelkező vállalkozások hitelezését szolgálja.

A programok hatására az MNB szerint jövőre a kkv-hitelállomány 250–400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos hiteldinamikának felel meg. A piaci hitelprogramban részt vevő bankok új hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik az aktív és passzív bankok körének elhatárolása.

Nhp-mérleg

Akár 0,7 százalékponttal is megugorhat a magyar gazdaság – bizakodott Matolcsy György jegybankelnök 2013 áprilisában, bejelentve, az MNB ingyen ad forrást kereskedelmi bankoknak, amelyek azt legfeljebb 2,5 százalékos éves kamattal hitelezhetik tovább mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Ami vonzó ajánlat volt az akkori 6-7 százalékos átlagos kkv-s banki kamatlábakhoz képest. Ám a kis cégek számára azt volt a fontos, hogy az nhp révén lecserélhették az addigra súlyos terhűvé vált devizahiteleiket. A program első, 2013. június–augusztusi szakaszában kihelyezett 701 milliárd forintból csak 290 milliárd volt új hitel, ami ily módon alig járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez. A 2013 októberében indult második szakasz már inkább – hogy pontosan mennyivel, arra még nincsenek számítások –, ami annak köszönhető, hogy a hiteleknek legalább kilenctizedét a bankok már eleve csak beruházásra nyújthatták. A két szakaszban összességében mintegy 1800 milliárd forint növekedési hitelhez jutottak a kkv-k. (Cs. K.)

A PHP része a hitelezési aktivitáshoz között kamatcsereügylet igénybevétele, preferenciális betéti lehetőséggel, ráadásul kisebb felügyeleti tőkekövetelmény is vonatkozik a programban részt vevő bankokra. A pénzintézetek igénybe vehetik az MNB-ben folyamatban lévő vállalati hitelinformációs rendszert is. Ebbe az összes Magyarországon működő vállalat bekerül, így a bankok könnyebben meg fogják tudni mondani, hogy egy kkv hitelképes vagy nem. Most sok estben az a baj, hogy a bankoknak nincs információjuk a kkv-król. A program keretében a jegybank kamatkockázatot vállal át a bankoktól a kamatcsereügylettel. A jegybank szerint fenntarthatóbb üzleti modellt alkalmaz az a bank, amelyik a kkv-knak hitelez.

Az MNB továbbra is azt az álláspontot képviseli Nagy Márton szerint, hogy csak az a pénzintézet kapjon bankadócsökkentést, amelyik aktív a kkv-hitelezésben. „Ahol a kkv-hitelállomány csökken, ott ne csökkenjen a bankadó.”