Felülről súrolta a lécet Kína

Negyedszázada először kezdődik hetesnél kisebb számmal az éves GDP-növekedési adat Kínában: 2015-ben 6,9 százalékkal bővült a gazdaság a statisztikai hivatal adatai szerint. Ez megfelel a kormányzati és az elemzői várakozásoknak, de a negyedik negyedév 6,8 százalékos év/éves üteme elmarad a várttól. A lassulás folytatódását vetíti előre, hogy decemberben csak 5,9 százalékkal nőtt az ipari termelés a novemberi 6,3 százalék után, az állóeszköz-beruházások pedig 10 százalékkal bővültek 2015-ben – ez kínai mércével mérve igen alacsony. A kiskereskedelem alakulása viszont azt mutatja, hogy a kormányzati törekvéseknek megfelelő hajtóerőt jelent a lakossági fogyasztás: decemberben 11,1 százalékkal bővült a forgalom, ezzel harmadik egymást követő hónapja volt meg a 11 százalék fölötti szint.

A kínai gazdaságpolitikát megalapozó számítások szerint minimum 7 százalékos éves GDP-növekedés kell ahhoz, hogy ne szabaduljon el a munkanélküliség; a hivatalos statisztika jó ideje 4,1 százalék körüli arányt mutat, de ez kételyeket szokott ébreszteni az elemzőkben. A 6,9 százalékos eredményt így is örömmel fogadták szerte a világban, hiszen eszerint a lefékeződő kínai gazdaság egyelőre megúszta a kemény landolást, ami nagy könnyebbség a globális partnereknek is.

A tavalyi piaci felfordulások egyik fő okaként többnyire a kínai lassulást, illetve annak veszélyét hozták fel az elemzések, és abban most is nagy az egyetértés, hogy a 2016-os év még nehezebb lehet a növekvő adóssággal, nagymértékű kapacitásfölösleggel küzdő országban. A GDP-adat közzététele előtt egy nappal tanácskozott a kínai gazdaságpolitikai vezetés, és a The Wall Street Journal értesülése szerint Li Ko-csiang miniszterelnök arról beszélt, hogy a gazdaságra nehezedő nyomás egyre fokozódik, s ezen csak ront a gyér globális kereslet. Az élénkítésnek olyan kormányzati eszközei, mint az infrastrukturális fejlesztések, a hitelhez jutás könnyítése, az export ösztönzése viszont egyre kevésbé bizonyulnak hatékonynak – mutattak rá elemzők. Ezzel együtt a kínai adat tegnap dupla erősítő injekciót jelentett a világ tőzsdéinek: a befektetők egyrészt annak örültek, hogy nem lett nagyon csúnya a vége, másrészt annak, hogy a lassulás további ösztönzők bevetésére sarkallja majd a kínai vezetést. (Ez abban is megmutatkozott, hogy az európai és az amerikai indexek nemcsak hogy emelkedtek, hanem egyes nyersanyag-, illetve bányacégek árfolyama egyenesen kilőtt a kereskedés első időszakában.)

A jegybank 2014 novembere óta hatszor csökkentette már az alapkamatot (utoljára tavaly októberben), szakértők szerint a most 4,35 százalékos szintnél már meg kell fontolni a továbblépést, mert egy jelentősen alacsonyabb kamat felgyorsíthatja a tőkekiáramlást. A fiskális élénkítés mozgásterét pedig az szűkíti, hogy adósságállomány a megtorpanó növekedés mellett is hízik. Hivatalos kínai adat szerint az államadósság 2014 végén a GDP 41,06 százalékára rúgott, a teljes kínai adósság viszont a UBS Group becslése szerint legalább a GDP 260 százalékára tehető.

Mi mennyi?

Az általunk közzétett GDP-adat valódi és hiteles – mondta újságírók előtt Wang Baoan, a kínai statisztikai hivatal tavaly kinevezett vezetője, aki szerint ezt az adóstatisztikák és a felmérések is alátámasztják. Wang azért kényszerült magyarázkodni, mert nemcsak a sajtó munkatársai, hanem az elemzők is rendre megkérdőjelezik a kínai adatok megbízhatóságát. A londoni Capital Economics Kína-szakértője szerint a 2015. negyedik negyedévi GDP-növekedés 4,5 százalék lehetett, szemben a hivatal által közölt 6,8 százalékkal. A híres könyve után csak Dr. Doomként (Doktor Balsors) emlegetett elemző, Marc Faber pedig a CNBC-nek azt mondta: a kínai gazdaság legfeljebb 4 százalékkal növekedhetett tavaly.