Lépéskényszerben lehet az EKB

Kamatdöntő ülést tart a héten az Európai Központi Bank (EKB): a júliusin Mario Draghi elnök azt mondta, hogy a további lazításról szeptemberben döntenek a beérkező adatok és az új előrejelzés ismeretében. Az eurózóna gazdasági növekedése a második negyedévben a várakozásoknak megfelelően kicsit lassult az elsőhöz képest, a június óta beérkező adatok alapján a harmadik negyedévben kisebb felfelé mutató kockázatokat is láthatunk – állapította meg Módos Dániel, az OTP elemzője. Kedvező jel az is, hogy a Brexittel kapcsolatos negatív forgatókönyvek nem materializálódtak eddig. Ugyanakkor az inflációs folyamatok továbbra is nagyon gyengék. Augusztusban az infláció csak 0,2 százalék volt, és bár a bázishatások kifutásával a következő fél évben emelkedhet a ráta, a 0,8 százalékon álló maginfláció miatt ez csak korlátozott lehet.

Az EKB a most csütörtöki ülésen nincs lépéskényszerben, de a piaci várakozások szerint tovább lazít. A legvalószínűbb forgatókönyv a kamatcsökkentés és az eszközvásárlási program kiterjesztése. A negatív kamatok további lenyomása viszont még jobban belemarhat a banki profitokba, ami az olasz bankrendszer és egyes német bankok rossz állapota miatt meghátrálásra késztetheti az EKB-t, így eszközhöz folyamodhat. Ilyen lehet a kötvények megfelelési kritériumainak lazítása, hogy a jegybanki alapkamatnál kisebb hozamú kötvények is vásárolhatók legyenek (például a német kétéves papír). A várakozásoknak megfelelő döntést legfeljebb kisebb elmozdulások követhetik, de ha az EKB meglepetéssel szolgál, akkor az euró érdemben gyengülhet a vezető devizákkal szemben.

Magyarországon a legfrissebb fogyasztói árindex adatát teszi közzé a KSH, ugyancsak csütörtökön. Az OTP előrejelzése szerint az infláció augusztusban is negatív lehetett, ezúttal –0,1 százalékot várnak. Az alapfolyamatokban az elmúlt hónapok nem hoztak változást: az iparcikkek importált inflációja továbbra is nagyon alacsony, az energiahordozók és az élelmiszerek oldaláról egyáltalán nem erősödött a nyomás, és az egyre feszesebb hazai munkaerőpiac hatása is csak mérsékelten jelenik meg a fogyasztói árindexben. Ezen túlmenően az elmúlt hetekben erősödött a forint, ami szintén nem segíti a jegybankot az inflációs cél elérésében. Ezért az OTP fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint az MNB (változatlan névleges alapkamat mellett) tovább lazít majd a monetáris kondíciókon – fogalmazott Dunai Gábor elemző. A szeptember 20-i kamatdöntő üléshez kapcsolódóan első ízben határoz majd meg a jegybank mennyiségi korlátot a három hónapos betét értékesítéséhez. A technikai részletek még nem tisztázottak, mindenesetre már az első alkalommal is effektív lehet a korlát, azaz az MNB a negyedik negyedévben további likviditást csatornázhat a bankközi vagy a pénzpiacokra, lejjebb szorítva ezzel a rövid kamatlábakat. Mivel az új lakossági hitelek néhány éve már közvetlenül a rövid bankközi kamatlábhoz kötöttek, annak csökkenése néhány hónap alatt megjelenhet a törlesztőrészletekben, újabb impulzust adva a lakossági fogyasztásnak, ezen keresztül az inflációnak.