A vezérigazgatók 38 százaléka (2016-ban 35 százaléka) nagyon bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapra nézve, míg 29 százalékuk (2016-ban 27 százalék) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2017-ben gyorsulni fog. Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója kiemelte: szemben a 38 százalékos globális aránnyal, Magyarországon a vezetők fele nagyon bizakodó a következő egy évre nézve.
A davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy noha a cégvezetők bizakodóbbak a kilátásokat illetően, továbbra is jelentős körükben az aggodalom a gazdasági bizonytalanság (82 százalék), a túlszabályozás (80 százalék), és az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatt. Fokozódik továbbá a protekcionizmus miatti aggodalom: világszerte a vezérigazgatók 59 százaléka, az egyesült államokbeli és mexikói cégvezetők 64 százaléka aggódik emiatt.
A vezérigazgatók értékelik a globalizáció előnyeit a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásának elősegítése szempontjából, ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy volt-e bármilyen pozitív hatása a gazdagok és a szegények közötti szakadék csökkentésében, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Ezzel szemben az 1998-ban lebonyolított első PwC Vezérigazgató Felmérés eredményei szerint a cégvezetők akkor még pozitívan gondolkodtak a globalizációról.
Brexit és Trump
„A viharos 2016-os év ellenére a vezérigazgatók egyre bizakodóbbá válnak, noha csak lassan és messze elmaradva a 2007-ben mért szinttől. A cégvezetők optimizmusa világszerte nő, ideértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is, ahol a vezérigazgatók a Brexittel, illetve a Trump-kormányzattal kapcsolatos negatív előrejelzések ellenére is bizakodóbbak cégük bevételeinek idei növekedési kilátásait illetően” – mondja Bob Moritz, a PwC globális vezetője. „Ez a hangulat máshol is megfigyelhető: tavalyhoz képest világszerte több cégvezető tervez beruházásokat az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban”.
Kiemelte, bár a vezérigazgatók a növekedési lehetőségeket illetően bizakodóbbak, a felmérés szerint 2017-tel kapcsolatban három dolog foglalkoztatja őket leginkább: a digitális világ kihívásainak megfelelő munkaerőt biztosító HR- és technológiai stratégia; a cégeikbe vetett bizalom megőrzése egy egyre inkább virtuális interakciókra épülő világban; és a globalizáció előnyeinek minél szélesebb körű kiterjesztése, még több társadalmi szerepvállalás és megoldásra törekvő együttműködés révén.
2016-hoz képest a vezérigazgatók a világ szinte valamennyi jelentős országában bizakodóbbak saját cégük idei növekedési kilátásait illetően, leginkább Indiában (71 százalék), Brazíliában (57 százalék) – ahol a bizakodók aránya a tavalyi kétszeresére nőtt –, Ausztráliában (43 százalék), valamint az Egyesült Királyságban (41 százalék). Kínában 11 százalékponttal 35 százalékra, az Egyesült Államokban 6 százalékponttal 39 százalékra, Németországban 3 százalékponttal 31 százalékra, Svájcban pedig több mint a duplájára, 34 százalékra emelkedett a bizakodó cégvezetők aránya. A trend alól csak Spanyolország, Mexikó és Japán jelent kivételt, ahol a bizakodó cégvezetők aránya csökkent, különösen Japánban, ahol a 2016-os 28 százalékról 14 százalékra esett vissza.
Globalizáció és protekcionizmus
A vezetők 58 százaléka vélekedik úgy, hogy a globalizációt és a fokozódó protekcionizmust nehezebb lett egyensúlyban tartani. Ezzel kapcsolatos aggályaik ellentétben állnak az első, 20 évvel ezelőtti PwC Vezérigazgató Felmérés során vallott nézeteikkel, melyek szerint „a globális vállalatok jellemzően a szükséges mértékű szabadsággal rendelkeznek a terén”.
Az elmúlt húsz évben a vezérigazgatók nagyrészt pozitívan nyilatkoztak a globalizáció által a tőke, az áruk és a személyek szabad áramlására gyakorolt hatásról. Az idei felmérés résztvevői azonban kételkednek abban, hogy a globalizáció mérsékelte volna a klímaváltozás hatásait vagy csökkentette volna a gazdagok és a szegények közötti szakadékot. Ez összecseng a PwC megbízásából 22 országban több mint 5000 fő részvételével végzett külön közvélemény-kutatás eredményével.
„A közvéleményben érezhető elégedetlenség erodálhatja a hosszú távon fenntartható teljesítményhez szükséges bizalmat. Az igazi kihívás azonban nem abban rejlik, hogy a cégvezetők hogyan irányítják cégeiket, hanem abban, hogy mélyebb, kölcsönös kapcsolatot legyenek képesek kiépíteni az érintettekkel, vevőikkel, alkalmazottaikkal és a nyilvánossággal” – állapította meg Bob Moritz. „A potenciális elégedetlenség vagy egy adott vélekedés mélyebb okainak megértése jelenti a kritikus első lépést afelé, hogy az üzleti élet által a társadalom számára biztosított előnyöket kommunikálni tudjuk. Sokat veszíthetünk, ha nem sikerül elérnünk a széles körre kiterjedő globális növekedést.”
Technológia és bizalom
A cégvezetők szerint a technológia tagadhatatlanul hatást gyakorol a vállalkozás hírnevére, a készségekre és a toborzásra, a versenyre és a növekedésre. Majdnem negyedük (23 százalék) vélekedik úgy, hogy a technológia a következő öt évben teljes mértékben át fogja rajzolni a versenyt az ágazatukban.
A fokozódóan digitális világban a technológia új dinamikát hozott létre a vállalkozások és a vásárlók között, ami mindkét fél számára óriási előnyöket jelent. A cégvezetők 69 százaléka számol be azonban arról, hogy ebben a környezetben nehezebb megszerezni és megtartani az emberek bizalmát, és 87 százalék véli úgy, hogy a közösségi média használatából származó kockázatok miatt csökkenhet az ágazatukba vetett bizalom szintje. A válaszadók 91 százaléka egyetért abban, hogy az adatvédelmi és etikai kérdések a következő öt évben hatással lehetnek a szervezeteik iránti bizalomra.
Húsz évvel ezelőtt a cégvezetők üzleti szempontból nem foglalkoztak kiemelten a bizalommal. Tizenöt évvel ezelőtt a vezérigazgatók csupán 12 százaléka gondolta azt, hogy a társadalom cégek iránti bizalma erősen visszaesett. Idén a válaszadók 58 százalékát nyugtalanítja az, hogy a vállalkozásukba vetett bizalom hiánya gátolni fogja a cégük növekedését. Ez az arány 2013-ban 37 százalék volt.
Miután több nagyobb cégnél komoly technológiai és biztonsági problémák merültek fel, nem meglepő, hogy a vezérigazgatók a számítógépes biztonságra és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megszegését, valamint az informatikai zavarokat említik első három helyen az érintettek bizalmát a technológia oldaláról veszélyeztető tényezők között.
„A cégvezetők várakozásai szerint a digitális korban nehezebb lesz megtartani a bizalmat. A versenyelőny pedig azokat illeti majd, akik leginkább képesek lesznek a technológia kiaknázására és emellett bizalmon alapuló, folyamatos kapcsolatot képesek fenntartani az érintettekkel” – tette hozzá Bob Moritz.
Készségek és munkahelyek
Húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt a készségekkel kapcsolatban aggódók aránya (1998-ban a cégvezetők 31 százaléka, míg 2017-ben 77 százaléka aggódott emiatt). A humántőkét a cégek a három legfontosabb üzleti prioritás egyikeként kezelik, és a jövőben szükségessé váló készségek rendelkezésre állását a befogadó és sokszínű munkahely kialakítása, valamint a mobilitást szolgáló stratégiák révén igyekeznek biztosítani. A megfelelő készségek rendelkezésre állása miatt az üzleti vezetők több mint háromnegyede (77 százaléka) aggódik. Ez a kérdés legnagyobb arányban az afrikai (80 százalék) és az ázsiai csendes-óceáni térségbeli vezetőket (82 százalék) nyugtalanítja.
A vezérigazgatók több mint fele (a 2016. évi 48 százalékkal szemben 52 százalék) tervez létszámbővítést a következő egy évben. A munkaerő-felvétel vonatkozásában leginkább az Egyesült Királyság (63 százalék), Kína (60 százalék), India (67 százalék) és Kanada (64 százalék) vállalatvezetői tűztek ki ambiciózus célokat. Az egyes ágazatokat tekintve a legnagyobb létszámbővítést az eszközkezelés (64 százalék), az egészségügyi ellátás (64 százalék) és a technológia (59 százalék) területén működő cégek vezetői, a legkisebb mértékűt (32 százalék) pedig a kormányzat és állami szektor vezetői tervezik.
Mivel a gyors technológiai változás a cégvezetők 70 százaléka számára jelent aggályt, nem meglepő, hogy a legértékesebb készségek közé a kreativitást és innovációt, a vezető szerepet és az érzelmi intelligenciát sorolják, és hogy nehézséget jelent az ilyen készségekkel rendelkező munkavállalók felkutatása. Az üzleti vezetők több mint fele a munkaerő-felvétel során fontos szerepet tulajdonít a digitális készségeknek.
Bob Moritz kiemelte, a cégvezetők attól tartanak, hogy a fő készségek terén jelentkező hiányosságok hátrányosan befolyásolják a cégük növekedési lehetőségeit, jelentőségét és fenntarthatóságát. A készségek közül a személyes szociális készségeket értékelik leginkább
