A 452 milliárd forintos négyesmetró-beruházás több mint kétharmada, a gyanú szerint 272 milliárd érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 167 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a közlekedési operatív program terhére, ebből 59 milliárd volt az uniós támogatás, utóbbit követelheti vissza az Európai Bizottság – ismertette az Európai Csalás Elleni Hivatal négyes metróról készült nyomozati anyagának legsúlyosabb tételeit Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a múlt héten.
A 167 milliárd forintnyi gyanús szerződésállomány mögött 60 darab megállapodás áll, az összeg 96 százalékáért pedig a Siemensszel, az Alstommal, a Bamco konzorciummal, a Swietelskyvel, illetve a Strabaggal kötött egyezségek húzódnak – derül ki a jelentésből, amelyet a kormány tavaly, év végén kapott meg, és a múlt pénteken hozott nyilvánosságra.
Két konkrét megvesztegetési összeg szerepel a jelentésben, eszerint két-két milliárd forintos kenőpénzt fizethetett az Alstom és a Swietelsky. Előbbi a metrókocsik szállításáért, utóbbi az állomások belsőépítéséért felelt. Rajtuk kívül az áramellátás és a vonatvezérlő rendszerek kiépítése került a Siemens hatáskörébe, az alagutat a Bamco fúrta, a Strabag pedig a Hídépítő Zrt.-vel a Baross téri állomás szerkezetépítésével lett megbízva.
A miniszterelnöki posztot 2002 májusa és 2004 szeptembere közt betöltő Medgyessy Péter úgy állhatott kapcsolatban az Alstommal, hogy cégével, az AssistConsult Kft.-vel a francia nagyvállalat tanácsadói szerződést kötött, melynek értéke 600 ezer euró, azaz mintegy 180 millió forint volt 2007–2008-ban. A Medgyessy-vállalkozáshoz fűződő sikerdíjas lobbiszerződés a metrókocsik szállításáról szólt, az Alstom pedig meglehetősen furcsa körülmények közt kerekedett felül a tenderbontáskor.
csepAz OLAF szerint a franciák bennfentes információhoz juthattak, a volt kormányfő pedig befolyással üzérkedéssel, vesztegetéssel hozható összefüggésbe. Medgyessy az Indexnek azt nyilatkozta: nonszensz, hogy bármi szerepe lett volna az Alstommal kötött szerződések megkötésénél, mert nem volt már miniszterelnök 2005-ben, amikor az első négyes metrós hirdetmények megjelentek. Van egy OLAF által is vizsgált szerződés, amely a Demszky Gábor főpolgármesterségét követő időszak, azaz 2010 után, már a Tarlós-érában köttetett, ez pedig az ellenőrző mérnökök cseréjére vonatkozott.
Az ötszemélyes OLAF-stáb – amely 2012 februárjától 2016 novemberéig az Európai Számvevőszék, valamint a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság bevonásával nyomozott – azt is megállapította, hogy a DBR Metró Projekt Igazgatóság szakmailag nem volt alkalmas a metróberuházás koordinálására, a szükséges személyzettel sem rendelkezett. Emellett összeférhetetlennek találta az OLAF azt, hogy az Eurometro Kft. 2006 és 2012 között a projektmenedzsmentet és a műszaki mérnöki ellenőri feladatokat egyidejűleg látta el, mert a két tevékenység kizárja egymást.
Ami a metróügy folytatását illeti, a Miniszterelnökség felkérte a főpolgármesteri hivatalt, hogy fogalmazza meg saját álláspontját február végéig. Továbbá keresik annak a módját, hogy a költségvetés visszakövetelhesse az érintett cégektől és magánszemélyektől a büntetés összegét.
