Hároméves csúcson a növekedés

A magyar gazdaság 4,1 százalékkal növekedett az első negyedévben a tavalyi utolsó három negyedévben látott 1,9 után, ami meglepte a szakértőket – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecsléséből. Az elemzők 3,5 százalék körüli GDP-bővülést vártak, vagyis az adat jobb lett a prognózisoknál, bár nem szabad elfelejteni, hogy a bázis igen alacsony volt: a tavalyi év azonos időszakában – amikor megszűnt az EU-források lehívásának kedvező hatása – csak 1,1 százalékkal nőtt a GDP.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok sem mutatnak érdemben rosszabb képet: a GDP volumene 3,7 százalékkal nőtt. A hivatal szerint a növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta, az ipar, építőipar növekedésében az alacsony bázis is szerepet játszott, míg a piaci szolgáltatások hozták a szokásos növekedési ütemet. Az építőipar 24,7 százalékkal emelkedett az idei első három hónapban a tavalyi alacsony bázisról, amikor 27,6 százalékos visszaesést szenvedett el.

Az idei növekedésben valószínűleg a 2014–20-as uniós költségvetési ciklus támogatásainak hatása is látszik a szakértő szerint. Az iparban a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott. A mezőgazdaságnál nem látnak semmi növekedést, az most kivétel – jegyezte meg a KSH szakértője. A főosztályvezető szerint a kereskedelemben éreztette a hatását, hogy jelentősen nőtt az első alkalommal forgalomba helyezett új autók száma, ami a háztartásokon túl a vállalkozások által vásárolt tételeket is tartalmazza.

„Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem is igen biztató számokat mutatott fel az első három hónapban” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A tavalyi gyenge évzárást követő gazdasági felpattanás még az elemzői várakozásokat is komolyan felülmúlta, ezzel a magyar gazdaság az elmúlt esztendők egyik legjobb évkezdetét produkálta – mutatott rá a szakértő. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte, a 4,1 százalékos ütem három éve nem látott bővülést jelent.

A felhasználási oldalt tekintve Virovácz továbbra is úgy látja, hogy a fogyasztás maradhatott a magyar gazdaság húzóereje az első negyedévben. Eközben várakozásuk szerint a beruházások hozzájárulása is jelentős volt, tekintettel a beinduló uniós projektekre és a versenyszférában zajló (főleg feldolgozóipari) nagyberuházásokra. A nettó export vélhetően – figyelembe véve az ipari teljesítményt – inkább pozitív hatással lehetett a GDP-növekedésre, annak ellenére is, hogy a belső kereslet felfutása (a fogyasztás és a beruházás magas importtartalma) miatt a behozatalt is nagymértékben élénkíthette. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője ehhez hozzátette: a fogyasztás az erősödő reálbér-növekedés, a foglalkoztatás növekedése, a háztartások óvatossági megtakarításainak csökkenése miatt tovább gyorsulhat az év hátralévő részében.

Az elemzők egyöntetűen úgy vélték, hogy 3-3,5 százalék körüli prognózisukat felfelé kell módosítaniuk, s egyre reálisabbá válik a kormány 4,1 százalékos előrejelzése. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az eddigiek alapján mindenképpen megvalósulhat a prognózisuk. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kedvező eredmények hatására a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek is felülvizsgálják a magyar gazdaságra vonatkozó adataikat.

A gazdaság növekedése jövőre is gyors maradhat. „A külső konjunktúra kedvező” – emelte ki Suppan Gergely, aki úgy véli, hogy jövőre a bővülés kissé meghaladhatja a 4 százalékot. A fogyasztás és a beruházások folytatódó növekedése mellett az új autóipari kapacitások is húzhatják majd a gazdaságot.

Háromszázalékos nyugdíjemelés

A költségvetés 3 százalékos nyugdíjemeléssel számol 2018-ban 2,7 millió ember számára, és ebben nemcsak az öregségi ellátásban részesülők, hanem például az árvaellátásban vagy az ’56-os és a politikai rehabilitációs nyugdíjpótlékban részesülők is benne vannak – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A jövő évi öregségi nyugdíjra fordítandó többlet 200 milliárd forint. Az államtitkár elmondta: az elmúlt években nem volt arra példa, hogy nyugdíjprémium címén céltartalék szerepeljen a költségvetésben. Közölte, a 32 milliárd 250 millió forint kifizetésére akkor nyílik lehetőség, ha a gazdaság 3,5 százalék feletti növekedést ér el, és a büdzsé tervezett hiányát is tartani tudják. | MTI