Lendületben a magyar gazdaság

Kissé felfelé módosította Ma­gyarországra vonatkozó GDP-előrejelzését az Európai Bizottság. A friss előrejelzés szerint a tavalyi 2 százalék után idén 3,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, ami 0,1 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbi prognózisnál, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővülhet a GDP, ami 0,4 százalékpontos javítást jelent az előző előrejelzéshez képest.

A gazdasági növekedés a fogyasztási dinamika fennmaradásának, valamint a beruházások bővülésének köszönhető az idei évben. Tavaly nagyot zuhantak a beruházások, miután az EU-források elapadtak, idén azonban már újra megnyílnak a pénzcsapok. A magánberuházások is bővülni fognak, amit a keresetek növekedése és a kedvező munkaerőpiaci folyamatok is támogatnak. A tavalyi 5,1 százalékról az idei évre 4,1-re csökken a munkanélküliség, jövőre pedig még egy kicsit alacsonyabb lesz. A bizottsági prognózis szerint növekedésserkentő hatása lesz a fokozatos minimálbér-emelésnek, valamint a járulék- és társaságiadó-csökkentésnek is.

A bizottságnál a magyar kereskedelmi aktívum csökkenésére számítanak, mert a belső kereslet emelkedése az import növekedésével járhat, a magasabb bérek nyomán pedig mérséklődni fog az export dinamikája. A kivitel ennek ellenére továbbra is dinamikusan növekedhet, amit a gyártási kapacitások fejlesztése segít, főként az autóiparban. A bizottság becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog: a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról már 2017-re 2,9 százalékra emelkedik, vagyis közel kerül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos céljához. A szakértők úgy vélik, hogy 2018-ra meg is haladja a pénzromlás az MNB célját, akkorra 3,2 százalékra nő annak hatására, hogy a kereslet növekszik.

A költségvetési deficit tartósan a GDP 3 százaléka alatt marad, vagyis az uniós elvárásnál alacsonyabb lesz. A tavalyi, ennél jóval alacsonyabb, 1,8 százalékos hiány után az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,3, jövőre pedig 2,4 százalékos deficit várható. Az államadósság a tavalyi 74,6 százalékról 2018-ra 71,2-re csökken.