Nehéz idők elé néz Macron

Megnyugvással fogadták Emmanuel Macron győzelmét a francia elnökválasztáson mindazok, akik a populizmus térnyerésétől tartottak Európában. Francois Hollande leköszönő államfő, aki „felfedezte” Macront, úgy vélekedett: az eredmény megmutatta, hogy a franciák többsége elkötelezett az Európai Unió iránt. Az „erős és haladó Európa” védelmezőjét látja Macronban Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke is, Angela Merkel német kancellár pedig már beszélt is telefonon jövendőbeli kollégájával, akitől a Reuters jelentése szerint azt várja, hogy újraéleszti a francia–német tengelyt, mint az EU szívét.

Merkel sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Macronban Németországban és Európában is sokan bíznak, és Berlin segíteni akar Franciaországnak a munkanélküliség legyőzésében – írta az MTI. A kancellár kijelentette, hogy a német külkereskedelmi mérleg rekordmértékű többlete – amelyet Macron a francia gazdaság kilábalását hátráltató egyik legfontosabb tényezőnek tart – a következő időszakban automatikusan, külön intézkedés nélkül is csökken majd.

Donald Trump amerikai elnök a Twitteren gratulált Macron „nagy győzelméhez”, és azt írta, várja, hogy együtt dolgozzon francia kollégájával. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig készségét fejezte ki a kínai–francia kapcsolatok magasabb szintre emelésére az Új-Kína hírügynökségnek adott interjúban.

Mivel a piacok már előre beárazták az egykori gazdasági miniszter vasárnapi győzelmét, annak sokkal kisebb volt a hatása, mint a Brexitnek vagy Trump megválasztásának. Az ázsiai tőzsdéknek jókora lökést adtak a franciaországi hírek, de Európában már a nyitás után nem sokkal lefordultak az indexek, és az euró árfolyama is gyengült a dollárhoz képest. A Macron győzelme utáni első megkönnyebbülést hamar felváltották az aggodalmak a befektetők körében, nagy kérdés ugyanis, hogy az új elnök hogyan lesz képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal.

Macron lesz az első olyan elnök, aki nem valamelyik hagyományos pártot képviseli, ezért győzelmének jelentősége hosszú távon nagymértékben függ attól, képes lesz-e hátországot biztosítani magának a törvényhozásban, hogy végrehajtsa gazdasági és pénzügyi ígéreteit. Ha tavaly megalakított mozgalma nem szerez többséget a parlamenti választáson – amire elemzők igen nagy esélyt látnak –, akkor Macron vagy béna kacsa marad, vagy kénytelen lesz koalícióra lépni valakivel. És a koalíciós partner(ek)től függ majd, mi valósul meg abból, amit a kampányban ígért.

A Moody’s friss jelentése emlékeztet rá, hogy az új elnöki adminisztráció viszonylag hátrányos helyzetből indul. Az államadósság megközelíti a GDP száz százalékát, és a hagyományos trendet figyelembe véve aligha csökken számottevően az évtized végéig. A gazdasági növekedés üteme viszont lassú, és nem valószínű, hogy jelentős reformok nélkül meghaladja majd az 1,5 százalékot.

Tiltakozási hullámot robbanthat ki, ha Macron folytatja a munkaerőpiaci deregulációt, amelynek elindításában még Hollande gazdasági minisztereként fontos szerepet játszott. A rendszert okolják azért, hogy a munkanélküliség 10 százalék körül stagnál Franciaországban. Félő, hogy a hagyományosan erős francia szakszervezetek megbénítják az egész országot, ha úgy vélik, hogy a legcsekélyebb hátrány érheti a munkavállalókat.