Kinyílt a kapu, irány az EU

Az ukrán állampolgárok 2017. június 11. óta vízum nélkül utazhatnak ez Európai Unió országaiba, de csak azok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek. Az új típusú okmányt tavaly év elejétől lehet igényelni Ukrajnában, s mára nagyjából négymillióan rendelkeznek ilyennel, azaz csupán az ország lakosságának 10 százaléka. Beszédes az ukrán határőrség legfrissebb, csütörtöki jelentése: eszerint a vízummentesség életbelépése óta eltelt első négy napban 260 ezer ukrán utazott az Európai Unió területére. Ebből csak 51 ezren rendelkeztek az új, biometrikus okmánnyal. Közülük is csupán 6380-an éltek a vízum nélküli utazás lehetőségével, azaz az összes utazónak alig több, mint 2 százaléka. A leggyakoribb célállomás Lengyelország. Olena Tracsuk, a csapi határőrség szóvivője arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a legnagyobb ukrán–magyar határátkelőn, Csapnál az első napokban közel 400-an keltek át vízum nélkül Záhony irányába.

A vízummentesség körül akad azonban egy óriási tévhit, amelynek igen kellemetlen következményei lehetnek. Miközben az ukrán médiumok is ünneplik – Petro Porosenko elnök szavaival élve – az „európai kapunyitást”, elfeledkeznek figyelmeztetni arra: ez a könnyítés nem jelenti azt, hogy ezentúl szabaddá válik a külföldi munkavállalás. Sokan élnek ugyanis abban a tévhitben, hogy ezzel kitárult előttük a jól fizető európai állások tömkelege. Márkus Sándor kárpátaljai munkaközvetítő nem győzi elmagyarázni ügyfeleinek, hogy ez nem így van. Ahhoz, hogy valaki Európában munkát vállalhasson, továbbra is szükség van speciális vízumra. Ezt hangsúlyozzák Magyarország ungvári főkonzulátusán is. Kiemelik: amennyiben a beutazás célja Magyarország, az utasoktól beutazásonként 10 ezer forintos anyagi fedezet felmutatását kérik a határátkelőkön. Az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő kötelezettsége, s az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül.

Ez utóbbitól különösen tart Márkus Sándor is. Tapasztalata szerint az ukránok nem veszik elég komolyan ezt a 90 napos szabályt, amiből aztán rengeteg problémájuk akad. Az elsősorban a cseh és a lengyel piacon érdekelt munkaerő-közvetítő figyelmeztet: az Ukrajnával megkötött vízumliberalizációs egyezmény egyik kitétele, hogy amennyiben az ukránok nagy számban lépik túl az ott-tartózkodás idejét, felfüggeszthető a vízummentesség. Ahogy abban az esetben is, ha az egyik tagállam panaszt tesz a túl sok illegális ukrán munkavállaló miatt.

Ukrajna 15 évet várt a vízumkötelezettség eltörlésére. Az első ígéretek még a 2004-es narancsos forradalom előtt hangzottak el. Kijev Moldovával és Grúziával egyszerre indult el ezen az úton, de később Kisinyov és Tbiliszi is megelőzte. Egy felmérés szerint az ukránok 48 százaléka így is örül az EU-s kapuk kitárásának, ám 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy az ő életére semmilyen pozitív hatással nem lesz a vízummentesség.